Regisztráció és bejelentkezés

A Víz Keretirányelv ökológiai minősítési rendszerének továbbfejlesztése

A kutatás kiemelkedően fontos területre koncentrál, célja az ökológiai állapotértékelés során alkalmazott vízminőségi osztályhatárok meghatározása, ezáltal a víztestek megbízható minősítési módszertanának megteremtése. A kutatás a Víz Keretirányelv (VKI) szerinti vízminősítési módszertan fejlesztését irányozza elő, ezáltal a víztestek osztályba sorolásának megbízhatóságát javítja. A helyes osztályba sorolás állapotjavító intézkedések elmaradását és felesleges intézkedések meghozatalát előzi meg, tehát gazdasági hasznossága megkérdőjelezhetetlen.

A 2018. évben TDK dolgozat keretében statisztikai módszerekkel vizsgáltam, hogy a felszíni vizek ökológiai állapotértékelése során alkalmazott, tápanyagokra vonatkozó vízminősítési osztályhatárok helyesek-e, összhangban vannak-e a biológiai osztályhatárokkal. Az elemzést a 2015-ös Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben rendelkezésre álló, a víztestekre vonatkozó háttér adatok alapján átlagértékekkel végeztem el. Az elemzés során azzal szembesültem, hogy a rendelkezésre álló adatbázis nem nyújt elegendő információt a tápanyagterhelés-biológiai válasz kapcsolat feltárására. Problémát okozott, hogy a víztest szintű időbeli és térbeli átlagolás a hatásokat elfedi, a terhelések hatása esetenként lokálisan és nem víztest szinten jelentkezik. Az elemzést adathiány is nehezítette, számos víztest – főként állóvizek - esetében kevés adat állt rendelkezésre az említett adatbázisban. Az adatokban rejlő bizonytalanság ellenére a vízfolyás típusok többségére a keresett osztályhatárok meghatározhatók voltak, azonban az eredmények megbízhatóságának javítása további pontosításokat igényel.

A kutatás célja a fent leírtak érdekében a korábban végzett elemzések pontosítása azáltal, hogy a statisztikai elemzést víztestre vonatkozó átlagértékek helyett mintavételi hely szintű adatokkal végzem el, továbbá az elemzés során a hidromorfológiára vonatkozó adatokat (természetes állapotú/mesterséges/erősen módosított víztestek) is figyelembe veszem. A részletesebb elemzés által várhatóan az osztályba sorolás is megbízhatóbbá válik.

A kutatás az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-19-2 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának szakmai támogatásával készült.

szerző

  • Szomolányi Orsolya Réka
    Infrastruktúra-építőmérnök mesterszak (MSc)
    mesterképzés (MA/MSc)

konzulens

  • Dr. Clement Adrienne
    egyetemi docens, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék

helyezés

Egyetemi Hallgatói Képviselet II. helyezett