Regisztráció és bejelentkezés

A kávéfőzésből származó, speciális, háztartási hulladék felhasználásának lehetőségei

A kávéfőzésből származó, speciális, háztartási hulladék felhasználásának lehetőségei

Nagy Alexandra Dóra Környezetmérnök MSc. II. évf.

Konzulensek: Dr. Budai Péter, Dr. Kozma Zsolt,

Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék

A kávé a modern ember mindennapjainak szerves része. Kávézunk otthon, a munkahelyen a kollégákkal, kávézókban barátokkal. Az elkészítés során azonban jelentős mennyiségű forrázási maradék - hétköznapi nevén kávézacc - keletkezik. A KSH adatai szerint egy ember éves szinten átlagosan 2,8 kg kávét fogyaszt el, ami a lakosság 70 %-ának esetében napi 2-3 csésze kávét jelent. Ebből hozzávetőlegesen 27500 tonna zacc keletkezik évente.

A kávézacc felhasználási lehetőségeinek tárháza igen széles, az egyszerű háztartási felhasználástól (pl. talajjavítóként vagy súrolószerként), a bonyolultabb technológiát igénylő alkalmazásokig. Dolgozatomban a kávézaccot, mint szerves adszorbert vizsgáltam, autóutakról lefolyó, nehézfémmel szennyezett csapadékvizek jövőbeni tisztítása esetében.

Az autóutakról lefolyó csapadékvizekben jellemzően hatféle nehézfém fordul elő: a cink (Zn), a réz (Cu), ólom (Pb), a króm (Cr), a nikkel (Ni) és a kadmium (Cd). Ezek forrása változatos, jellemzően a fékbetét és a gumiabroncs kopása. Vizsgálataimat ezek közül három fémre: cinkre, rézre és krómra végeztem el.

A vizsgálatok kiterjedtek mind a hidraulikai, mind pedig az adszorpciós kapacitás megfigyelésére. Mindkét említett terület erősen befolyásolja a kialakított adszorber további felhasználási módját. A kávézacc adszorberként való alkalmazásának előnyei között említhető, hogy olcsó, könnyen hozzáférhető és viszonylag hatékony különböző nehézfém-ionok vízből való eltávolítása esetén.

A kísérleteket a szakirodalomban elterjedt áztatásos kivitelezésen túl több, eltérő méretű oszlopban is elvégeztem. A mérések során a megfelelő hidraulikai tulajdonságok biztosítása érdekében a zaccot homokkal keverve alkalmaztam. A tisztítandó közeget ismert koncentrációjú modelloldatokkal helyettesítettem.

Az adszorpciós adottságok meghatározása után egy konkrét felhasználási forma megvalósíthatóságát részletesebben is megvizsgáltam. Az autópályákról lemosódó csapadékvíz kezelésének egyik lehetséges módja, a szikkasztó medencékben történő tisztítás, hosszú tartózkodási idő mellett. Egy ilyen szikkasztó kialakítására tettem javaslatot úgy, hogy a medence alsó szűrőrétege az általam tesztelt 20% tf%-os zacckeverék legyen.

szerző

  • Nagy Alexandra Dóra
    környezetmérnöki
    nappali

konzulensek

  • Dr. Budai Péter
    folyamatmérnök, Dynamita SARL (külső)
  • Dr. Kozma Zsolt
    docens, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék