A Solymári Szennyvíztisztító Telep üzemeltetésének vizsgálata és optimalizálásának lehetőségei

A Solymári Szennyvíztisztító Telep üzemeltetésének vizsgálata és optimalizálásának lehetőségei

Szerző: Barta Diána  

Konzulensek: Jászay Tamás szennyvíztechnológus

Dr. Clement Adrienne (VKKT)

A tanulmány a Solymári szennyvíztisztító telep működésének vizsgálatára, az üzemeltetés során felmerült problémák javítására irányul. A dolgozatban bemutatom a vizsgált szennyvíztisztító telep felépítését és értékelem a jelenlegi működését. A méréseket az itt töltött szakmai gyakorlatom során végeztem. Az adatok elemzése és a helyszínen szerzett tapasztalatok alapján rámutattam a legfontosabb üzemelési problémákra és azok megoldására javaslatot adtam.

Elsőként az iszap víztelenítését emeltem ki. A mérések szerint a sűrített iszap és a préselt iszap szárazanyag tartalma alacsonyabb a hasonló telepekéhez képest. Ennek az a technológiai probléma az oka, hogy az utóülepítőből a sűrítőbe vezetett iszap a műtárgy tetején kerül bevezetésre, így a fölkeveredés miatt akadályozza az iszap ülepedését. A megoldást a cső iszapszint alá történő meghosszabítása és egy terelő lemez elhelyezése jelentené. Az iszap így nem az alsó rétegeket kavarja fel beérkezéskor, hanem sugár irányba folyik be a sűrítőbe. Ezzel a változtatással a kapott iszap szárazanyag tartalma jelentősen növekedhet. Ennek előnye, hogy a préselés hatásfoka javul és kevesebb lesz az iszappal elvett víz, amit szivattyúzni kell. Ezen felül csökken a keletkezett préselt iszap mennyisége, ami fontos szempont a további kezelés folyamán. Ezzel is optimalizálni lehet a telep költségeit és energiát takaríthat meg.

További vizsgálataim az utóülepítő hatásfokának javítására irányultak. Ennek elemzésére ülepedési kísérleteket végeztem különböző arányban kevert tisztított szennyvíz és eleveniszapos víz mintákkal. Az eredmény azt mutatta, hogy a különböző arányban kevert minták ülepedési sebessége és az iszap tömörödése eltér a feltételezett arányosított eredménytől.

Az iszapkor növelése fontos feladat télen, annak érdekében, hogy a megfelelő ammónia eltávolítás biztosítva legyen, mivel a baktériumok szaporodása már 12°C körül jelentősen lecsökken. Jelenleg az iszapelvétel csökkentésével érik el a kívánt hatást. A recirkuláltató szivattyúk nagyobb teljesítményűre való cserélésével azonban a visszavezetett iszap mennyiségét lehet növelni.

A dolgozatban értékelem a telepen jelenleg folyó kísérleti beavatkozások hatását, bemutatom ezek előnyeit és hátrányait. A következtetések alapján további jövőbeli lehetőségekre mutatok rá.

szerző

• 
  Barta Diána
  környezetmérnöki
  nappali

konzulens

• 
  Dr. Clement Adrienne
  egyetemi docens, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék

helyezés