Regisztráció és bejelentkezés

A Fővárosi Állat-és Növénykert tápanyagáramainak elemzése

Munkám során a Fővárosi Állat-és Növénykert (FÁNK) tápanyagáramait elemeztem. A Városliget átalakítása lehetőséget ad az Állatkert működési stratégiájának változtatására is. Ennek egyik része a tápanyagforgalom szervezése. Az elsődleges célom az volt, hogy megvizsgáljam, hogyan lehet a jelenlegi átfolyó anyagáramlás (külső partnertől vett beáramló tápanyagok és kiáramló összes trágya elszállíttatása) helyett visszaforgatásos rendszert alkalmazni.

Munkám másik célja az volt, hogy az állatkert példáján keresztül kutatási módszert fejlesszek ki a jövőbeni városi állattartó létesítmények anyagáramainak elemzésére. Külföldi szakirodalmak ugyanis valószínűnek tartják, hogy a népességnövekedés és a városiasodás együttes jelenléte a mezőgazdaságot a városokba fogja szorítani, egészen más formában, mint a jelenlegi szabadföldi gazdálkodás. Munkám során kutatásokat végeztem idegen nyelvű szakirodalmakban ezzel a témával kapcsolatban.

Az FÁNK-ból elszállított friss trágya értékes növényi tápanyagokat tartalmaz, és megfelelő körülmények között történő erjesztéssel jó minőségű biotrágya készíthető belőle, mellyel a kertben található növényeket el lehet látni, a fölösleget pedig el lehet adni. A rendelkezésemre álló idő szűkössége miatt, és kutatási társak hiányában, több egyszerűsítést és elhanyagolást is tettem. A hulladéknak szánt trágyák közül csak azt vizsgáltam, melyekből a legnagyobb mennyiség keletkezik naponta. Így tehát az elefánt, orrszarvú, zsiráf, teve és a zebra ürülékéből vettem mintát. Ezek azok az állatok, melyek nagy testtömegükből adódóan nagy mennyiségben ürítenek, vagy sokan vannak az állatkertben, továbbá egymáshoz közeli kifutókon helyezkednek el, így a trágya gyors és egyszerű begyűjtésére van lehetőség.

A bejövő állati tápanyagokból kiszámoltam, hogy mennyi marhával egyenértékű állat él az állatkertben. A kimenő állati trágyában pedig megmértem az össze nitrogén és foszfor tartalmat. Ennek célja ez volt, hogy megbecsüljem, mekkora kiterjedésű gabonaföld tápanyag-utánpótlása fedezhető a FÁNK-ból kikerülő trágyával (csak búza-, kukorica- és árpafölddel számolva).

Munkám során további javaslatokra és kutatási területekre is rámutattam azzal kapcsolatban, hogy miképpen lehetne még hasznosítani a keletkező állati trágyát. Az eredmények azt mutatják, hogy fenntarthatóság szempontjából megérné visszaforgatásos rendszert kiépíteni az állatkertben, főleg, ha az állati eredetű szerves hulladék anyagot biogáz előállítására is használnák, így integrálva az anyag és energiaáramokat.

szerző

  • Várnai Krisztina
    környezetmérnöki
    nappali

konzulens

  • Dr. Buzás Kálmán
    , Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék

helyezés

Egyetemi Hallgatói Képviselet Jutalom