Kisvízgyűjtők veszélyes anyag terhelésének becslése kompozit mintavételek alapján

Természetes vizeink szennyezettsége egyre kritikusabb, sürgetőbb problémakör. A különböző pontszerű és diffúz szennyezések számos forrásból kerülhetnek be a vízgyűjtő-rendszerekbe, így rontva a vízminőséget. A folyók vízhozama – és az ebből meghatározott terhelés – hirtelen változó viselkedést mutat, befolyásolja a csapadék mennyisége, a felszíni lefolyás. A szennyezés jelentős része a kis időtartamú, hirtelen nagy vízhozam-növekedést okozó árhullámokhoz köthető. Dolgozatom célja a terhelésbecslési módszer pontosítása alaphozam-leválasztás segítségével. Az alaphozam leválasztása az egy paraméteres Lyne-Hollick módszerrel történt.

A vizsgált mintaterület a Duna egyik vízgyűjtője, a Balaton alatt elhelyezkedő Koppány-patak vízgyűjtő területe. Főként mezőgazdasági tevékenység zajlik rajta, a természetföldrajzi adottságait és az antropogén terhelések jelenlétét tekintve is reprezentatívnak mondható a hazai dombvidéki területekre. A területen órás vízhozam mérése mellett ötpercenkénti elektromos vezetőképesség és zavarosság vízminőségi jellemzők folyamatos regisztrálása is zajlik.

A számítást nagyban segítette a területen alkalmazott rétegzett mintavétel, ami egy meghatározott vízhozam küszöbértékre bekapcsoló automata mintavevővel történik. Így az alaphozami és az árhullám közben vett minták külön kezelhetővé válnak, az árhullám alkalmával vett mintában jelen lévő szennyezőanyag koncentrációja megismerhető. Az így szétválasztott alaphozam és árhullám komponensekhez már becsülni tudtam a javított terhelés értékét. Az adatok mennyisége miatt a számításokat, kiértékeléseket R programnyelven végeztem.

szerző

• 
  Lajkó Tímea
  Környezetmérnöki alapképzési szak, nappali BSC
  alapképzés (BA/BSc)

konzulens

• 
  Dr. Kardos Máté Krisztián
  tudományos munkatárs, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék