Online vízminőségi idősorok validálása laboratóriumi mérésekkel

Vizeink vizsgálata, paramétereinek monitorozása elengedhetetlen a bennük lejátszódó biológiai, ökológiai, kémiai és hidromorfológiai folyamatok megértéséhez. A vizek állapotának felmérése és ezáltal az összefüggések megértése többek között az EU Víz Keretirányelv céljához, azaz felszíni vizek esetén a jó ökológiai, illetve kémiai állapot eléréséhez segít hozzá minket. Ezen kívül szerepet játszhat a nem várt események pl.: balesetek vagy károkozások során kiszabadult szennyezőanyagok levonulásának és azok hatásainak becslésében, valamint a minőségjavító intézkedések tervezésében.

Kutatómunkámat a Danube Hazard m3c projekt keretei között végeztem, melynek célja a Duna-vízgyűjtőt érő terhelések nemzetközi vizsgálata. A mérések hazai mintaterületei a Koppány-patak és a Zagyva vízgyűjtője voltak. A két helyszínen összesen 6 ponton történt a mintavételezés 2021. februárja és 2022. nyara között. A különböző paraméterek egy részét online szenzorok – többek között solitax turbiditás szenzor – segítségével folyamatosan figyelemmel kísértem, míg más alapkémiai paramétereket hetente történő kézi mintavétel és laborban történő vizsgálat alapján ismerem.

Az általam vizsgált zavarosságról szenzoros és pontmintából származó adatsorok is rendelkezésre állnak, míg a lebegőanyag tartalmat kézi mintából laborban mértem. A zavarosság és a lebegőanyagtartalom egymáshoz viszonyított arányát, a zavarosság esetében a szenzor és a pontminta értékeinek viszonyát, illetve a lebegőanyag és a tápanyagtartalom kapcsolatát vizsgálom a 2021. február és 2022. nyara között történt adatgyűjtések alapján.

Az előzetes várakozások szerint a lebegőanyagtól függő jellemzőknek arányaikban le kellene követniük egymást, ez azonban nem minden esetben teljesült. A kisvízből vett minták legtöbbször megfelelnek az elvárásoknak, azonban az árhullámok során jelentős eltéréseket fedeztem fel. Pár esetben árhullám nélkül is keletkeztek kiugró pontok, amik feltételezhetően pontszerű terhelés pl.: szennyvíz beengedés hatásának tudhatóak be. A vizsgált mintákból azt a következtetést lehet levonni a fent említett eltérések esetén, hogy amennyiben sok a diszkrét szemcse tartalom kicsi lesz a zavarosság és nagy a lebegőanyag tartalom értéke, míg a kolloidok nagy mennyisége esetén ennek a fordítottja mutatható ki.

szerző

• 
  Kákóczki Fanni
  Környezetmérnöki alapképzési szak, nappali BSC
  alapképzés (BA/BSc)

konzulensek

• 
  Dr. Clement Adrienne
  egyetemi docens, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék
• 
  Musa Ildikó
  Laborvezető, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék

helyezés