A városi hősziget jelenség kiváltó okainak mérséklése kék-zöld infrastruktúra kialakításával

A városi hősziget jelenség egyre elterjedtebb probléma a világ városaiban, egyre több települést, egyre hosszabb időszakokban sújt. Magyarországon is több város érintett, legnagyobb mértékben Budapest. A városi hősziget számos negatív hatása ismert, például a napközbeni forróságban az embereket a kiszáradás és a hőguta fenyegeti, mely számos esetben halálos kimenetelű, valamint az esti lehűlés hiánya is jelentősen képes rontani a közérzetet és egészséget. A jelenség a forró nyári napokon át hosszan tartó száraz napsütéses időjárás esetén a legintenzívebb. Különböző okai lehetnek a kialakulásának, amelyek felerősíthetik egymás hatását, ezek közül is talán a legjelentősebb a párolgás hiánya. A víz párolgása során képes a Napból érkező energia jelentős hányadát, akár 80-90 %-át , látens hő formájában elszállítani, ugyanis a víz párolgáshője kiemelkedően nagy, 2480 kJ/kg°C. Ilyen mértékű hűtő hatás képes lehet akár már önmagában is megoldani a hősziget jelenséget kisebb területen. A párolgás fő helyszínei a városban a vízfelületek, parkok, erdők és egyéb, növényekkel fedett területek. A növényzet jelentősége a transpirációban rejlik, mely során a növényzet a talajból felvett nedvességet elpárologtatja. Ennek segítségével akár kisebb parknyi területen is létrejöhet egy kellemes mikroklímájú terület az emberek számára, ami csökkenti a szomszédos területek felmelegedését és élőhelyet nyújt számos más élőlénynek is. A növényzet ilyen hűtő hatása mindenképp kihasználandó a városokban. A parkok és zöldfelületek arányának növelése mellett az egyéb párologtató felületek, mint például a tavak és szikkasztó árkok, kialakításával jelentősen csökkenthető lenne a városi hősziget jelenség hatása.

szerző

• 
  Berky Boglárka Réka
  Építőmérnöki szak (műszaki alapdiploma BSc szint)
  alapképzés (BA/BSc)

konzulens

• 
  László Báder
  doktorandusz, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

helyezés