Online vízminőségi idősorok validálása laboratóriumi mérésekkel

Vizeink vizsgálata, paramétereinek monitorozása elengedhetetlen a bennük lejátszódó biológiai, ökológiai, kémiai és hidromorfológiai folyamatok megértéséhez. A vizek állapotának felmérése és ezáltal az összefüggések megértése többek között az EU Víz Keretirányelv céljához, azaz felszíni vizek esetén a jó ökológiai, illetve kémiai állapot eléréséhez segít hozzá minket. Ezen kívül szerepet játszhat a nem várt események pl.: balesetek vagy károkozások során kiszabadult szennyezőanyagok levonulásának és azok hatásainak becslésében, valamint a minőségjavító intézkedések tervezésében.

Kutatómunkámat a Danube Hazard m3c projekt keretei között végeztem, melynek célja a Duna-vízgyűjtőt érő terhelések nemzetközi vizsgálata. A hazai mintaterületek ahol a mérések zajlanak, a Koppány-patak és a Zagyva vízgyűjtője. A két helyszínen összesen 6 ponton történik a mintavételezés 2021. februárja óta. A különböző paraméterek egy részét online szenzorok –többek között solitax turbiditás szenzor – segítségével folyamatosan figyelemmel kísérjük, míg más paramétereket hetente történő kézi mintavétel és laborban történő vizsgálat alapján ismerem.

Az általam vizsgált zavarosságról szenzoros és pontmintából származó adatsorok is rendelkezésre állnak, míg a lebegőanyag tartalmat kézi mintából laborban mérjük. A zavarosság és a lebegőanyag tartalom egymáshoz viszonyított arányát, illetve a zavarosság esetében a szenzor és a pontminta értékeinek viszonyát vizsgáltam a 2021. február eleje és augusztus vége között történt adatgyűjtések alapján.

Az előzetes várakozások szerint – annak ellenére, hogy a mértékegységek közvetlenül nem összevethetőek – a különbözőképpen mért adatoknak arányaikban le kellene követniük egymást, ez azonban nem minden esetben teljesült. A kisvízből vett minták legtöbbször megfelelnek az elvárásoknak, azonban az árhullámok során meglepő eltéréseket fedeztem fel. Pár esetben árhullám nélkül is keletkeztek kiugró pontok, amik feltételezhetően pontszerű terhelés pl.: szennyvíz beengedés hatásának tudhatóak be. A vizsgált mintákból azt a következtetést lehet levonni a fent említett eltérések esetén, hogy amennyiben sok a diszkrét szemcse tartalom kicsi lesz a zavarosság és nagy a lebegőanyag tartalom értéke, míg a kolloidok nagy mennyisége esetén ennek a fordítottja mutatható ki.

szerző

• 
  Kákóczki Fanni
  Környezetmérnöki alapképzési szak, nappali BSC
  alapképzés (BA/BSc)

konzulensek

• 
  Dr. Clement Adrienne
  egyetemi docens, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék
• 
  Musa Ildikó
  Laborvezető, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék