Vízbiztonsági tervezés módszertanának elemzése
Vízbiztonsági tervezés módszertanának elemzése
Világunkban a megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvíz az életünk egyik legfontosabb feltétele, függetlenül attól, hogy otthonunkban, az utcán, vagy boltban jutunk hozzá. Az egészségügyi világszervezet ajánlása szerint a vízelosztó hálózatokra teljes körű vízbiztonsági terveket kell készíteni. A tervezés során, a vízgyűjtőktől a kifolyókig, sőt, bizonyos esetekben egészen a szennyvíz befogadó víztestekig, a teljes rendszert vizsgálat alá kell vonni. Dolgozatomban a jelenleg kidolgozott és alkalmazott vízbiztonsági tervek módszertanát vizsgálom, és hasonlítom össze ökológiai, technológiai és ökonómia szempontok alapján.
A vízbiztonsági tervezés szükségessége egyértelmű. Nemzetközi eseteket vizsgálva több példát is megemlítek, melyek során bakteriális, kémiai, mennyiségi, sőt politikai (terrorizmus, területhasználat) problémák veszélyeztetik az ivóvízszolgáltatást. A kutatás során olyan összefüggésekre keresek választ, amelyek több vizsgálati pontot is érintenek. Az iterációs folyamatok megismerésével a gazdasági és technológiai döntések pontosabban meghatározhatók. A fenti folyamatokat természetesen nem lehet egzakt matematikai formában leírni, csak konkrét esetekben. Ennek következtében dolgozatomban olyan megközelítést alkalmazok, mely a módszertanok előnyeit és hiányosságait emeli ki, kiegészítve saját megállapításaimmal.
A víz érték. Sok államban, köztük hazánkban is a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvízszolgáltatás állami feladat, és – bár a szolgáltatás mértéke nagymértékben csökkenthető – ,ebből egy állampolgár sem zárható ki. A víz értékének meghatározása többrétű, függ a használattól, mennyiségtől, „tisztaságtól” és attól, hogy az adott célra és adott időben rendelkezhetünk-e vele. Abban az esetben, amikor forintosított értéket rendelünk egységnyi vízhez, a fogyasztónak kevés információja van arról, hogy az ár mit is takar. Munkámban a gazdasági szempontokat külön tárgyalom, ugyanis a tiszta vízre, mint termékre kell tekinteni. Ebben a felfogásban pedig a termék minőségét és egyéb jellemzőit – külön részletezve a kockázatokat – meghatározza a kereskedelmi ár.
