Az Omszki-tó és a Lupa-szigeti bányatavak összehasonlítása
Az Omszki-tó és a Lupa-szigeti bányatavak összehasonlítása
Cserna Gécsa Bence III. évfolyam
Konzulens: Dr. Szilágyi Ferenc és Musa Ildikó, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék
Magyarországon – az európai trendeknek megfelelően - az 1940-es években megindult
az infrastruktúra fejlesztése. Az utak építéséhez szükséges nyersanyag igényeket kavics,
majd később sóderbányák létesítésével elégítették ki, melynek jó része a Duna mentén
helyezkedett el. A bányászati folyamatok megszűntével, a kitermelt anyag helyén bányatavak
jöttek létre, melyek vízforrása a kavicsrétegben mozgó felszín alatti vízből és a lehulló
csapadékból tevődik össze. Napjainkban közel 1000 bányató található Magyarország
területén. A kitermelés befejeztével a bányatavak területe rekreációs (strand, vízi sport,
horgászat) tevékenységek céljából hasznosítható lehet. Ezen felül a rekultiváció kellemes
lakókörnyezetet teremthet a zöld területek arányának növelésével. Fontos odafigyelni a
fiatal bányatavakra, melyek a megfelelő területrendezés után remek alkalmat nyújthatnak
a szabadidő eltöltésére. Ehhez azonban tisztában kell lenni a tó terhelhetőségével, melynek
figyelembevételével fenntartható jó állapota. Fontos az esztétikus környezet, parti sáv
kiépítése is. Vendéglátás, turisztika, vízisí, strand, kemping érdeke, hogy a tavat megfelelő
állapotban tartsák. Akkor lesznek visszatérő vendégek, ha jó minőségű marad a víz, esztétikus
környezet. Az egyik legnagyobb probléma a bányatavak rendezésével és hasznosításával
kapcsolatban a jogi viszonyok tisztázatlansága, illetve a rekultivációs tervek, illetve ezek
anyagi hátterének hiánya. A dolgozatom célja a Budakalász határán fekvő Omszki-tó és
a Lupa-szigeten található kavicsbánya tavak összehasonlítása helyszíni és laboratóriumi
vízminőségi mérések alapján és rekreációs hasznosítási szempontból. Továbbá bemutatom a
még rekultiváció előtt álló bányatavak területrendezéséhez szükséges teendőket.
