A kémiai előkicsapás és utókicsapás lehetőségeinek vizsgálata egy közepes méretű szennyvíztisztító telepen

Dolgozatom témája a kémiai szennyvíztisztítás alkalmazási lehetőségének vizsgálata a Dunavarsányi Szennyvíztisztító telepre érkező nyers szennyvízzel, valamint a tisztított szennyvízzel végzett laboratóriumi koagulációs kísérletek alapján. A telep fejlesztési alternatívái között az előkicsapásos technológia (biológiai tisztítási lépcső előtt) vagy az utókicsapás (biológiai tisztítási lépcső után) szerepel.

A koagulációs kísérletek az adott körülmények között megfelelő vegyszer [vas-klorid (FeCl3*6 H2O), alumínium-szulfát (Al2(SO4)3*18 H2O), Prefloc (vas(III)-szulfát), Bopac (polialumínium-klorid)] és optimális dózis kiválasztását, valamint a legfontosabb szennyezőanyagok eltávolíthatóságának meghatározását célozták.

A kísérletek egyes nehézfém komponensek (As, Hg, Ni, Zn) meghatározására is kiterjedtek, mivel kommunális szennyvíz mellett ipari eredetű terhelés is jelentkezik a telepen. Ezen vizsgálatokat a Szegedi Vízmű Zrt. Környezetvédelmi Osztályán végeztem el.

Kémiai kezeléssel a szennyezőanyag eltávolítási hatékonyság növelhető, a szennyvíz szervesanyag- és foszfor tartalma hatékonyan csökkenthető, azonban ennek alkalmazását korlátozhatják a szennyvíz mezőgazdasági hasznosításából adódó követelmények, illetve a felszín alatti vízszennyezéssel szembeni védelemhez szükséges határértékek.

szerző

• 
  Bakacsi Zoltán
  környezetmérnöki
  nappali

konzulensek

• 
  Dr. Szabó Anita
  egyetemi adjunktus, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék
• 
  Bohus Mihály
  vegyész, Általános- és Felsőgeodézia Tanszék

helyezés