A Kis-Berettyó rehabilitációs terve
A Kis-Berettyó rehabilitációs terve
Mucza Norbert Ferenc
Konzulens: Dr. Szilágyi Ferenc
A Víz Keretirányelv célkitűzése, hogy az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén ez lehetséges és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot. A Keretirányelv két fő célkitűzést tartalmaz: a felszín alatti és a felszíni vizek jó állapotának elérése legkésőbb 2015ig és a vizek állapota romlásának megelőzése. A Keretirányelv hatásköre kiterjed minden olyan emberi tevékenységre, amely jelentős mértékben kedvezőtlenül befolyásolhatja a vizek állapotát és így megvalósíthatja a vizek jó állapotának elérését, illetve megőrzését.
A várostól néhány kilométerre található a Hortobágy-Berettyó főcsatorna, mely a 19. század végén lezajló szabályozások, a Berettyó és a Hortobágy folyó összekapcsolásának az eredményeként jött létre. A vízrendezési munkálatok előtt Túrkeve lápos, mocsaras területén, a város mellett kanyargott a Berettyó. A folyó e szakaszát levágták, helyette egy hosszú egyenes lefolyású új medret alakítottak ki és a visszamaradt, eredeti meder lett a Kis-Berettyó. A leválasztott ág befolyó zsiliprendszer működését megszűntették, és egy másik, távolabbi ponton alakítottak ki csatlakozási pontot a Hortobágy-Berettyóval. Így egy közel 10 km hosszú, részben a csatornából, részben a Berettyó ősi medréből álló vízfolyás született.
A Kis-Berettyó, vagy másik nevén Holt-Berettyó vizének minőségét számottevő szennyezés károsítja. A kanális egy része mezőgazdasági területek közvetlen közelében húzódik, ahol ki van téve a földekről származó diffúz szennyezéseknek.
Túrkeve egyik kincse a gyógyvíz, és az arra épült gyógyfürdő, ahol a 78 C°-os gyógyvíz igen mélyről, a felszín alatti 2351 méterről tör a felszínre. A gyógyfürdő a Kis-Berettyó szomszédságában épült, így egyértelműen adódott a lehetőség, hogy a strand elhasznált vizét a Holt-Berettyóba engedjék.
A másik nagy pontszerű szennyező forrás pedig a Túrkevei Szennyvíztisztító Telepről származó kommunális szennyvíz. Mióta a városban teljesen kiépítették a csatornahálózatot az elöregedett szennyvíztisztító üzem már nem képes a közel 10 000 lakost számláló város teljes szennyvízének szakszerű kezelésére.
A szennyezések hatására a csatorna ökológia állapota teljes mértékben leromlott. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy pár éve megszüntették a be- és kilépési pontnál található zsiliprendszerek használatát, tehát a Kis-Berettyó egy állóvizű, nádassal és hínárral sűrűn benőtt, lassan feltöltődő bűzös láppá változott.
A Víz Keretirányelv célkitűzései és feladatköre alapján dolgozatomban a Kis-Berettyó rehabilitációjának a folyamatát kívánom bemutatni, a jelenlegi helyzet feltérképezése analitikus illetve helyi mérések alapján, a szennyezést csökkentő beavatkozások és a jó állapot eléréséhez szükséges feladatok bemutatásával.
