Kőzetkárosodási formák térképezése a Citadella kőzetein

TDK dolgozatunk keretén belül a Budapesten, a Gellért-hegy tetején található Citadella kőzetanyagát vizsgáltuk. A körülbelül 220 méter hosszú, 12-16 méteres falmagasságú Citadella építését 1853-ban rendelte el Ferenc József. Az épület máig sem esett át lényeges változáson, de jelentős károkat szenvedett a világháborúk során, illetve 1956-ban, melynek nyomai jól láthatók.

A Gellért-hegy és környéke a turisták által előszeretettel látogatott hely, fontos turisztikai látványosság, az UNESCO 1987-ben a Budai Várral és a dunai panorámával együtt a Világörökség részévé nyilvánította. Ez is hangsúlyozza a helyreállítás szükségességét, azonban az építmény jelenlegi állapotában nem látogatható, felújítása szükséges.

A Citadella durva mészkő kőzetanyagú falainak károsodása jelentős mértékű, amely a kőzet fizikai tulajdonságaira, légszennyezésnek kevésbé ellenálló szövetére is visszavezethető: porózus szerkezetű, vízfelvételre és gipszkéreg képződésre hajlamos. A durva mészkő könnyen megmunkálható, Budapest környékén előforduló (Sóskút, Diósd, Budafok, Kőbánya) kőzet, ezért is készült a Citadella, valamint számos más budapesti épület ebből a kőzetből.

Részt vettünk a közel 9000 m2 -nyi falfelület károsodásának részletes felmérésében, a helyreállítási munkák előkészítésében. A falfelületek károsodását roncsolásmentes vizsgálati módszerekkel határoztuk meg: a felületi keménységet Schmidt-kalapáccsal, valamint Duroszkóppal vizsgáltuk. Pipás vízbeszívással állapítottuk meg a kőzet vízfelvételét. Mintát vettünk a különböző károsodási formákból, azok összetételének megállapításához. Károsodási térképeket készítettünk, melyek segítségével dolgozatunkban bemutatjuk néhány falszakaszon az előforduló károsodási formákat, a térképek feldolgozásával százalékos arányában is kifejezhetők az egyes falszakaszokon ezek aránya.

A károsodási térképekből és a vizsgálatokból nyert adatokat felhasználva következtettünk a vizsgált falszakaszokban beépített kőzetanyag különböző meteorológiai hatásokkal szembeni viselkedésére, károsodási módjaira. Javaslatot adtunk a különböző károsodási formák alapján a beavatkozások szükséges mértékére.

szerzők

• 
  Agárdi Tamás
  Építőmérnöki szak (műszaki alapdiploma BSc szint)
  alapképzés (BA/BSc)
• 
  Cebula Ágnes Karolina
  Építőmérnöki szak (műszaki alapdiploma BSc szint)
  alapképzés (BA/BSc)

konzulensek

• 
  Dr. Rozgonyi-Boissinot Nikoletta
  -, - (külső)
• 
  Dr. Török Ákos
  egyetemi tanar, Geotechnikai és Mérnökgeológia Tanszék

helyezés