Evapotranspiráció hatása a rézsűállékonyságra

Topalidisz Márkosz

Konzulens: Dr. Mahler András

Összefoglaló:

TDK dolgozatom keretein belül a rézsűállékonyság témakörével foglalkoztam, mint igen gyakori és jelentős geotechnikai kérdéskör. Vonalas létesítmények - például út, vasút, árvízvédelmi gátak – építésekor gyakorlatilag minden esetben rézsű kialakítására kerül sor, így annak gazdaságos tervezése rendkívül fontos szempont, az állékonyságvesztése esetén keletkező jelentős anyagi kár és még inkább, szerencsétlenebb esetben emberélet vesztésének elkerülésével együtt.

A rézsűállékonysági problémák szinte minden esetben a telítetlen talajok problémái. Stabilizáció céljából többféle eljárás is ismert napjainkban, ám az utóbbi időben a növényzet telepítésével történő megerősítés kezd teret nyerni. Ennek oka, a gyökérzetben ébredő húzóerő és a járulékos kohézió kedvező hatása, megfelelő telepítés esetén a növény súlyának pozitív közreműködése az egyensúlyi erőjátékban, valamint a pórusvíznyomás csökkentése, vízfelszívás- párologtatás, szívás növelése.

Munkásságom során e kedvező tulajdonságok közül a legutóbbi hatását vizsgáltam, tehát hogy a növényzet vízfelszívó hatásának következményeképp fellépő szívás hogyan befolyásolja a rézsű biztonságát. Ugyanis telítetlen talajok nyírószilárdsága részben a szívás nagyságának függvénye, mely az általános mérnöki szemléletet figyelembe véve, a légnyomás és a talajvízzel azonos sótartalmú víz feszültségkülönbsége.

A talajban ébredő szívás értéke, annak fizikai jellemzőitől, valamint a talajban jelenlévő víztartalomtól függ. E víztartalom pedig változik, annak függvényében, hogy mennyi csapadék esett a célterületre, a telepített növény a sztómáin keresztül mennyi vizet párologtat (mely folyamatot transpirációnak nevezünk) és hogy a talajból mennyi víz párolog el (melyet pedig evaporációnak nevezünk).

Ezen adatok meglétele mellett, dolgozatomban az evapotranspiráció okozta szívás nyújtotta többletteherbírás mértékét vizsgáltam különböző talaj, illetve növénytípusok esetén. Ebben a Plaxis 2D végeselemes program nyújtott segítséget, melyben a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet által előállított párolgási, illetve beszivárgási értékeket peremfeltételekként vittem be a modellbe.

szerző

Topalidisz Márkosz
Építőmérnöki szak (műszaki alapdiploma BSc szint)
alapképzés (BA/BSc)

konzulens

Dr. Mahler András
egyetemi docens, Geotechnikai Tanszék