Betonok áteresztőképességi együtthatójának meghatározása

Betonok áteresztőképességi együtthatójának meghatározása

Pap Miklós, MSc I. évfolyam

Konzulensek: Dr. Mahler András, Geotechnikai Tanszék; Dr. Nehme Salem Georges, Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék

A dolgozat témája a telített és telítetlen beton áteresztőképességi együtthatójának meghatározása, a betonokban történő vízmozgás modellezése. A kísérletsorozat részét képezi a telített áteresztőképesség közvetlen mérése, a telítetlen áteresztőképesség számításához szükséges víztartási görbék előállítása és a szabványos beton vízzáróság vizsgálat elvégzése. A kísérletekhez szükséges elméleti háttérnek a telített és telítetlen talajok tulajdonságai, vizsgálati módszere szolgált alapul.

A különböző szilárdságú és két cementfajta felhasználásával készült próbatesteket és vizsgálati mintákat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék laboratóriumában állítottam elő, és ugyanitt végeztem a nyomószilárdsági és vízzáróság vizsgálatokat. Az áteresztőképesség mérését átalakított triaxiális mérőberendezéssel és változó víznyomású készülékkel végeztem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Geotechnikai Tanszék laboratóriumában. A víztartási görbéket a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetében gravitációs mérőműszerrel és nyomásmembrános készülékkel határoztam meg.

Az eredmények kiértékelése során a betonra nagyságrendileg 10-10 m/s áteresztőképességi együtthatókat kaptam. A beton áteresztőképessége számos tényezőtől függ, így a cementfajtájától, víz-cement tényezőtől és a bedolgozás minőségétől. A beton vízzáróság vizsgálat eredménye és az áteresztőképességi együttható értékei között összefüggést tapasztaltam.

A beton telítetlen áteresztőképesség meghatározásához szükséges száradási víztartási görbe a talajoknál megszokottól nagymértékben eltér, az elején jelentősen csökken a víztartalom, majd végül egy közel konstans értékre áll be a vizsgálatok alapján. A kísérletek során nem tapasztaltam összefüggést a víztartási görbe lefolyása és a betonösszetétele között. Az alkalmazott illesztési és számítási modell alapján kapott eredmények szerint a szívás növekedésével csökken a beton áteresztőképességi együtthatója, azonban a modell pontosításra, átgondolásra szorul.

Irodalom:

1. D. G. Fredlund, H. Rahardjo: Soil Mechanics for Unsaturated Soils. 1993

2. Dr. Imre Emőke: Telítetlen talajmechanika, egyetemi jegyzet. Bp. 2009.

3. Dr. Nehme Salem Georges: A beton porozitása. PhD értékezés. 2004

szerző

• 
  Pap Miklós
  szerkezet-építőmérnök
  nappali

konzulensek

• 
  Dr. Mahler András
  egyetemi docens, Geotechnikai Tanszék
• 
  Dr. Nehme Salem Georges
  egyetemi docens, Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék

helyezés