Gátak vízoldali rézsűjének állékonyságvesztése hirtelen apadás hatására

Dolgozatunk során a gátak állékonysági problémái közül egy viszonylag kevéssé körüljárt témát, a vízoldali rézsű hirtelen apadás hatására bekövetkező suvadását vizsgáltuk. Mivel ezen állékonyságvesztés nem a mentett oldalon következik be, így a gátak erre való ellenőrzése igen ritkán valósul meg.

Elsődleges célunk volt, hogy számítógépes modellek segítségével rámutassunk olyan tendenciákra, melyek jól reprezentálják az egyes gátparaméterek, apadási sebességek és az állékonysági biztonság viszonyát.

Vizsgálataink során egy átlagos kötött talajból épült, homogén gátat vizsgáltunk, melynek módszeresen változtattuk különböző paramétereit. Ezt követően három, eltérő sebességű apadás hatását vizsgáltuk a megadott változók függvényében. Az eredményként kapott állékonysági biztonság értékeinek birtokában a különböző paraméterek közti lehetséges összefüggések, már kimutathatók.

Mindezek igen jól mutatták ezen tönkremenetel során a gátban lejátszódó folyamatok alakulását, úgy, mint a talajvíz áramlásának, vagy a konszolidáció közben kialakuló szívás hatásának változását. Ugyanakkor a számítási eredmények azt is kimutatták, hogy a "hagyományos" részűállékonysági számításokban nem szereplő paraméterek (apadás sebessége, áteresztőképességi együttható) az állékonysági biztonságot jelentősen befolyásolják. Az említettek közül is kiemelkedő az áteresztőképességi együttható szerepe; a gát vízzárása szempontjából kedvező kis áteresztőképesség, kifejezetten kedvezőtlen az apadáskori állékonysági biztonság esetében.

Kulcsszavak: gát, állékonyságvesztés, vízoldali suvadás, szívás hatása, apadási sebesség, áteresztőképességi együttható.

szerzők

• 
  Pénzes Bálint
  építőmérnöki
  nappali
• 
  Szanyi Márton László
  építőmérnöki
  nappali

konzulensek

• 
  Dr. Mahler András
  egyetemi docens, Geotechnikai Tanszék
• 
  Dr. Nagy László
  egyetemi docens, Geotechnikai Tanszék

helyezés