A függőleges irányának szélső pontosságú meghatározása

A felsőgeodézia jelenlegi legfontosabb feladata a Föld elméleti alakjának, a geoidnak a szélső pontosságú meghatározása. Az ehhez használható legfontosabb kiinduló adatokat, a függővonal-elhajlásokat korábban a klasszikus csillagászati földrajzi helymeghatározással nyerték, amelyeket Eötvös-inga mérések alapján sűrítettek. A csillagászati földrajzi helymeghatározás rendkívül hosszadalmas és költséges módszer, az Eötvös-inga mérések alapján sűrített értékek pedig kevésbé pontosak.

Az utóbbi évek új műszaki és számítástechnikai lehetőségei forradalmi változást hoztak a csillagászati-geodéziai mérések történetében, a QDaedalus rendszerrel lehetővé vált a függőleges irányának, a függővonal-elhajlásnak minden eddiginél pontosabb és gyorsabb meghatározása.

A tanulmány bemutatja a QDaedalus rendszer működésének alapelvét, majd beszámol a Budapest környékén végzett tesztmérésekről. Leírja a mérések során szerzett tapasztalatokat és az elvégzett mérések eredményei alapján megvizsgálja a módszer pontosságát és megbízhatóságát.

szerző

• 
  Csala Bettina
  Építőmérnöki szak (műszaki alapdiploma BSc szint)
  alapképzés (BA/BSc)

konzulensek

• 
  Dr. Tóth Gyula
  egyetemi docens, Általános- és Felsőgeodézia Tanszék
• 
  Dr. Völgyesi Lajos
  egyetemi tanár, Általános- és Felsőgeodézia Tanszék

helyezés