A GGMplus nehézségi erőtér modell vizsgálata Magyarország területén

A geodézia egyik feladata a Föld alakjának meghatározása, amelyhez alapvető a nehézségi erőtér ismerete, mivel bolygónk matematikai alakját ezen erőtér potenciáljának szintfelületeként írhatjuk le. A földi nehézségi erőtér ismerete nem csak a mérnöki, geofizikai és egyéb tudományos területeknek szükséges, hanem ennél sokkal nagyobb jelentőséggel bír, hiszen kihat a mindennapi életünkre, legyen szó építkezésről, űrkutatásról, közlekedésről, navigációról vagy akár testünk mozgásáról, helyzetéről. Mivel a nehézségi erőtér az idő és a Föld sűrűségének függvényében is változik, folyamatosan újabb és pontosabb modellekre van szükség. Az eddigi, műholdas méréseken alapuló globális modellek 2-10km-es felbontással rendelkeznek, melyek messze alulmúlják a helyi jellegű feladatokhoz szükséges értéket. A GGMplus modell célja eme hiány pótlása úgy, hogy meglévő modelleket egészít ki helyi topográfiai mérésekkel, amelynek eredménye egy ultramagas felbontású (~200m), szinte globális méretű (±60° szélesség) földi nehézségi erőtér modell. Hogy ez a hatalmas adatmennyiség kezelhető legyen, a modell 5°szélesség x 5°hosszúság méretű mozaikokból áll. A modellben 5 jellemzőt vizsgálhatunk: a szabadesés gyorsulását (nehézségi gyorsulás), a nehézségi rendellenességet, a normálmagasságot és a függővonal-elhajlás meridián irányú, ill. erre merőleges irányú komponensét. Dolgozatom ezek közül az utolsó kettővel, azaz a függővonal-elhajlás komponensekkel foglalkozik, és csak Magyarország területén, amelyet két darab ilyen mozaik fed le. A függővonal-elhajlás nem más, mint egy pontban a ponton átmenő ellipszoidi normális és a helyi függőleges irányának különbsége szögértékben kifejezve. A modellben a Helmert-féle vagy földfelszíni változat szerepel, melynek lényege, hogy a függővonal-elhajlást egy földfelszíni pontban értelmezzük. A kutatás céljai a modellhez tartozó program átalakításával a magyarországi pontokban mért függővonal-elhajlás komponensek értékeinek összehasonlítása a modell interpolált értékeivel, az eredmények és eltérések vizsgálata statisztikai és grafikus eszközökkel, összefüggés keresése az eltérések és a topográfia között és a modell használhatóságának és határainak megállapítása.

Irodalom:

1. Hirt, C, S.J. Claessens, T. Fecher, M. Kuhn, R. Pail, M. Rexer (2013), New ultra-high resolution picture of 1 Earth's gravity field, Geophysical Research Letters, Vol 40, doi: 10.1002/grl.50838.

2. Biró-Ádám-Völgyesi-Tóth: A felsőgeodézia elmélete és gyakorlata. HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Nonprofit Kft., Budapest, 2013.

szerző

• 
  Deli Dániel
  építőmérnöki
  nappali

konzulens

• 
  Dr. Tóth Gyula
  egyetemi docens, Általános- és Felsőgeodézia Tanszék

helyezés