Rézsűk állékonyságának vizsgálata statisztikai módszerekkel
A rézsűállékonyság-számítás a geotechnikának azon területe, ahol a legtöbb bizonytalanság van jelen. Geológiai anomáliák, talajparaméterek térbeli változékonysága, elegendő reprezentatív adat hiánya, környezeti viszonyok megváltozása, váratlan tönkremeneteli mechanizmusok, a geotechnikai modellekben alkalmazott egyszerűsítések és közelítések, valamint a tervezés és a kivitelezés során bekövetkezett emberi hibák mind hozzájárulnak a számítás bizonytalansághoz.
A hagyományos vagy determinisztikus rézsűállékonyság-számítás nem veszi figyelembe a bizonytalanságot, konzervatív paraméterekre és tervekre támaszkodik. A valószínűségi elemzések lehetővé teszik a bizonytalanság számszerűsítést és észszerű beépítését a tervezésbe. A bizonytalanság számítása mellett hasznos módszer a veszélyek gyakoriságának becslésére is a kockázatelemzés során, különösen a reprezentatív empirikus adatok hiányában.
Jelen dolgozatban a geotechnikai tervezés során gyakran előforduló rézsűk számításának egy hagyományostól eltérő módszerét kísérlem meg bemutatni, melynek elve, hogy a rézsű tönkremenetelének lehetséges bekövetkeztét nem egy biztonsági tényezővel szemlélteti, hanem egy valószínűségi értéket ad rá. Azaz megadja, hogy az adott rézsűnél mekkora százalékban számíthatunk tönkremenetelre vagy megfordítva, az állékonyság biztonságára. Ehhez a determinisztikus számítástól eltérően az egyes bemeneti paraméterekre nem egy állandó értéket adunk meg, hanem az értékekhez tartozó eloszlás szerinti statisztikai változókat, mint az átlag, szórás, relatív minimum és relatív maximum. A tanulmányban részletesen bemutatom a rézsűállékonyság-számítás legfontosabb fogalmait, a bizonytalanság figyelembevételét, a tönkremenetel valószínűségének értelmezését. Részletesen beszélek az eddig alkalmazott statisztikai módszerekről, azok előnyeiről, hátrányairól, majd a geológiai hatásokról, melyek befolyásolják egy-egy rézsű állékonyságát, azután három különböző példán szemléletem, hogyan végezhető el a rézsűállékonyság-számítás valószínűségi alapon. E három esettanulmányból a kettő hazai példa saját munkám eredménye, a harmadik egy külföldi példa. A visontai példánál talajrétegekben számoltam az állékonyságot, a földcsuszamlásokról híres himalájai régióban található Amiyan-ban lévő lejtőnél két homokkő réteget határoltak el és számoltak, míg a 21-es főút menti rézsűnél kőzetcsavarokkal megerősített sziklarézsű esetén kerestem a tönkremeneteli valószínűség értékét.
szerző
konzulens
helyezés
Egyetemi Hallgatói Képviselet II. helyezett