Tiszta és olajjal szennyezett heterogén kőzetek porozitása és ultrahang terjedési sebessége

A kőzetek roncsolásmentes vizsgálati módszerei közül az ultrahang terjedési sebesség az egyik legszélesebb körben alkalmazható technika. A mérés során az adó és a vevőfej közötti terjedési időt detektáljuk, amelyből következtetni lehet a kőzet tulajdonságaira. A természetes, vízzel telített vagy olajjal szennyezett mintáknál eltérő eredményeket nyújtanak. Ezen tulajdonságot használtuk ki a kísérletekben. A kutatás célja az ultrahang terjedési sebesség változásának kimutatása heterogén szöveti jellegű, porozitású, illetve olajszennyezettségű kőzetekre. A mérések folyamán változatos kőzettípusok ultrahang terjedési sebességét határoztam meg légszáraz, nedves, illetve kiszárított kőzetfizikai állapotokban. A leggyakoribb hazai és külföldi kőzettípusok közül andezit, bazalt, riolittufa, gránit, mészkő, homokkő és márványtömbökből kialakított különböző szövetű próbatesteken végeztem vizsgálatot. Továbbá összevetettem a tiszta, illetve az olajjal szennyezett kőzetek mérési eredményeit. A nagymennyiségű adathalmaz statisztikai kiértékelésével sikerült a tiszta és a szennyezett kőzetek porozitása, illetve az ultrahang terjedési sebessége között kapcsolatot felállítani. Ezzel összefüggésben az eltérő kőzettípusok testsűrűssége és ultrahang terjedési sebessége is kiszámítható. Az eredmények alkalmazhatók a környezetvédelemben, valamint a műemlékvédelemben is. Ez utóbbi alkalmazására példa az olyan különlegesen érzékeny kőelemek, mint szobrok vagy faragott díszek állapotának felmérése. A kutatás bizonyította, hogy a roncsolásmentes vizsgálati módszerek milyen módon járulhatnak hozzá a környezet- és műemlékvédelemhez, a kőből épített kulturális örökségünk megőrzéséhez.

szerző

• 
  Lestyan-Goda Katalin
  Környezetmérnöki alapképzési szak, nappali BSC
  alapképzés (BA/BSc)

konzulens

• 
  Dr. Török Ákos
  egyetemi tanar, Geotechnikai és Mérnökgeológia Tanszék