Regisztráció és bejelentkezés

Az alagút méretének és kőzetkörnyezetének hatása a geotechnikai kategóriákra

A geotechnikai tervezési követelmények meghatározásához három, 1., 2. és 3. geotechnikai kategória vezethető be. Megfelelően eljárva a szerkezetet még a geotechnikai vizsgálatok megkezdése előtt be kell sorolni valamelyik kategóriába. Ez a besorolás később, a tervezési és építési folyamatok alatt felülvizsgálandó és szükség esetén módosítandó. Kategorizáláskor a szakértőknek előre meg kell ítélniük a feladat bonyolultságát és a kapcsolódó kockázatot. Ezek ismeretében előre megállapíthatóvá válik a szükséges vizsgálatok és számítások, valamint az építésellenőrzések mennyisége és minősége – azaz terjedelme és részletessége. Tehát minél magasabb geotechnikai kategóriába soroljuk a szerkezetet, annál több feltárásra, annál részletesebb tervezésre és szigorúbb ellenőrzésre van szükség. Így amellett, hogy megnő az elvégzendő feladat mennyisége, költség- és építésiidő növekedéssel is számolhatunk.

A mérnöki gyakorlatban általában 3-as, esetleg 2-es kategóriába sorolják az alagutakat, míg 1-esbe jellemzően sohasem. Ez nem meglepő, hiszen e tekintetben a szabvány maga is ködösen fogalmaz. Az Eurocode az 1. geotechnikai kategóriába csak a kicsi és viszonylag egyszerű tartószerkezetek sorolja. A 2. geotechnikai kategóriába azok a hagyományos tartószerkezetek és alapozások tartoznak, amelyek esetén nem merül fel kivételes kockázat és nem kedvezőtlenek a talaj- vagy terhelési viszonyok. A szabvány megjegyzésében ebbe a kategóriába sorolt példák között szerepelnek a kemény, nem repedezett kőzetben álló, különleges vízzárósági vagy egyéb követelményekkel nem rendelkező alagutak. A 3. kategória tartalmaz minden olyan szerkezetet, amelyek nem sorolhatók sem az 1., sem a 2. geotechnikai kategóriába.

Felmerül a kérdés, hogy az Eurocode sorait miként értelmezzük, például mikor „nem kedvezőtlenek a talaj- vagy terhelési viszonyok”, mikor számít a kőzetkörnyezet keménynek és nem repedezettnek, vagy előállhat-e a különböző körülményeknek olyan kombinációja, amikor elég lenne az alagutat 1-es geotechnikai kategóriába sorolni. Ezen kérdésekre keresve a választ, a dolgozatomban az alagút viselkedését, az alagút méretének és a kőzet típusának változtatásával, illetve a kőzetkörnyezet szerkezetének és mállottságának függvényében – a GSI értékét módosítva – vizsgáltam (Szepesházi, 2008; MSZ EN 1997-1:2006, 2006).

szerző

  • Kuna Eszter
    Szerkezet-építőmérnök mesterszak (MSc)
    mesterképzés (MA/MSc)

konzulensek

  • Dr. Bögöly Gyula
    adjunktus, Geotechnikai és Mérnökgeológia Tanszék
  • Dr. Vásárhelyi Balázs
    egyetemi docens, Geotechnikai Tanszék