Regisztráció és bejelentkezés

Üregállékonyság vizsgálata, durva mészkő kőzetkörnyezetben, két és háromdimenziós modellek összehasonlítása

Az alábányászott, alápincézett területek okozta veszély megelőzése, jelentős műszaki kihívásokat okoz a mérnökök számára. Az üregek helyének felkutatása majd azok rendszeres megfigyelése és karbantartása nyújt lehetőség a beszakadásokból, felszínsüllyedésekből keletkező károk megelőzésére. A fenntartási és állagmegőrzési munkák, a pince környezetének alapos helyszíni és a kőzetanyag laboratóriumi vizsgálati eredményeinek felhasználásával készülő állékonyságszámítások segítségével végezhetők el eredményesen és gazdaságosan. A pincék, üregek megjelenése elsősorban azokra a helyekre jellemző, ahol korában valamilyen bányászati tevékenység folyt. Budapesten több kőbánya is üzemelt, ezek közül is kiemelkedőek voltak Budafok kőbányái, melyek már a római korban is építőkővel látták el az akkori lakosságot.

A kutatási munka során a budafoki térség alatti pincék, üregek viselkedését vizsgáltam felszíni beépítés hatására, az üregek geometriai kialakítása, a kőzetrétegződés, repedezettség és kőzettakarás függvényében. A vizsgált helyszín kőzetviszonyaira a szarmata mészkő jelenléte mellett, a 10-50 cm közötti vastagságú bentonit rétegek betelepülése is jellemző. A pincék alaprajzainak, geometriájának megismerése és a kőzet repedezettségének felmérése után nagyszámú laborvizsgálat készült a pincefal kőzetanyagából. A laboratóriumi eredményekből a mészkő nyomó- és húzószilárdságára, rugalmassági modulusára lehetett következtetni. A durvamészkő rétegek repedezettségének változása a Geológiai Szilárdsági Index (GSI) változtatásával lett figyelembe véve. A kőzetfizikai paraméterek meghatározása után modellezni lehetett a pincék kőzetanyagának viselkedését a leendő felszíni beépítés hatására.

A vizsgálat során a 2D-s és 3D-s modellek eredményei és a modellek alkalmazási lehetőségeinek korlátai és hibái kerültek összehasonlításra. Ezen tapasztalatok segíthetnek abban, hogy mikor milyen típusú modell vizsgálatot célszerű használni, ahhoz hogy az adott feladatnál a lehető legpontosabb eredményeket kapjuk, ugyanakkor a ráfordított idő alapján gazdaságos munkát végezhessünk.

szerző

  • Nagy Tamás
    építőmérnöki
    nappali

konzulensek

  • Dr. Görög Péter
    egyetemi docens, Geotechnikai és Mérnökgeológia Tanszék
  • Dr. Török Ákos
    egyetemi tanar, Geotechnikai és Mérnökgeológia Tanszék

helyezés

Egyetemi Hallgatói Képviselet III. helyezett