Regisztráció és bejelentkezés

Hangszigetelés fejlesztése nem éghető szemcsés anyagokkal

Hangszigetelés fejlesztése nem éghető szemcsés anyagokkal

Hangszigetelő anyagok hanggátló képességét és éghetőségét vizsgáljuk annak érdekében, hogy kiválasszuk a legkedvezőbb tűzvédelmi és hangszigetelési tulajdonságokkal rendelkező anyagokat. Kutatásunk célja egy új, eddig nem használatos működési elvű szigetelési rendszer létrehozása és vizsgálata, mely tűzvédelmi és hangszigetelési szempontból kedvezőbben viselkedik a jelenleg elterjedt szigetelési rendszereknél.

Hangszigetelés szempontjából összegyűjtöttük és elemeztük a már létező hangszigetelési rendszerek főbb tulajdonságait. Ezek közül kiválasztottuk a véleményünk szerint legmegfelelőbbet és kiegészítettük a rendszert az égésteszteken megfelelt anyagokkal.

A hangszigetelést általában tömeg – rugó - tömeg felépítésű rendszerrel szokás megoldani. Ezt a rendszert úgy szeretnénk módosítani, hogy tömeg – rugó - szemcsés anyag – rugó - tömeg rétegekből álljon.

Az alapfeltevések a következők:

A. Ha a szemcsés anyag lazán van elhelyezve az üregben, így a hanghullámok hatására a szemcsék egymással súrlódnak és ütköznek. Ezek a nagyszámú elemi ütközések és a súrlódás felemésztik a hanghullámok energiáját.

B. Ha a szemcsés anyagot tömören helyezzük el az üregben. Ezzel létrehozunk egy nyíltpórusos térrészt, amiben a szemcsék közti hézagrendszer jól működhet, és magát a szemcsés anyagot is úgy választjuk, hogy nyílt pórusú legyen (például: duzzasztott agyagkavics, téglazúzalék).

Tűzvédelem szempontjából az anyagok megfelelőségét két vizsgálati módszerrel teszteljük. Az első vizsgálatnál az anyagokat szúróláng hatásának tesszük ki négy percig. Ennek hatását szemrevételezéssel vizsgáljuk, majd elemezzük a különböző anyagok viselkedését. A cél, hogy megtudjuk, az anyag hozzájárul-e a tűzhöz, ha igen akkor, csepeg vagy égve csepeg. A vizsgált anyagok: polisztirol gyöngy, habüveg granulátum, duzzasztott agyagkavics, duzzasztott perlit, kvarchomok, kohósalak.

A második hőterheléses vizsgálat során egy fémből készült, felül nyitott, 180*180*180 mm élhosszúságú „dobozt” kibéleltünk kőzetgyapottal, majd a fennmaradó üreget feltöltöttük a vizsgált szemcsés kitöltő anyaggal. Az így készült próbatesteket egy kemencébe helyezzük, amit 1100oC hőmérsékletűre melegítünk, ennek hatását vizsgáljuk a szemcsés anyagokra, illetve a kőzetgyapotra. A vizsgált anyagok: habüveg granulátum, duzzasztott agyagkavics, duzzasztott perlit, kvarchomok, kohósalak, téglazúzalék.

Az akusztikai vizsgálatokat szabványos körülmények között, az éghetőség szempontjából négy legjobbnak ítélt anyagokon végezzük el. Az eredményeket jegyzőkönyvben rögzítjük, majd kiválasztjuk a hatékonyság és a költségek alapján az optimális szemcsés anyagot.

szerző

  • Csanády Dániel
    építőmérnöki
    nappali

konzulensek

  • Dr. Lublóy Éva
    egyetemi docens, Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék
  • Dr. Fenyvesi Olivér
    adjunktus, Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék