Regisztráció és bejelentkezés

Betontechnológiai paraméterek és környezeti tényezők hatása a beton felületi keménységére

A keménységmérés nagy múltú roncsolásmentes szilárdságbecslő vizsgálati módszer, amely már jóval a szisztematikus anyagvizsgálat előtt megjelent a műszaki tudományokban.

Fémek esetében a szilárdság és a keménység között általában közvetlen összefüggést feltételeznek, mivel a fémek makroszkopikus értelemben homogén anyagoknak tekinthetők.

Ezzel szemben a beton egy heterogén, többfázisú, időben változó tulajdonságokkal rendelkező anyag. Ahogyan a beton szilárdságát, úgy a felületi keménységét is számos tényező befolyásolja, mind a betonösszetétel, mind a tartószerkezet, mind a vizsgálati körülmények oldaláról.

A szabványos körülmények között tárolt, szabványos módon elkészített és bedolgozott beton próbatestek elméleti felületi keménységét meghatározó alapvető tényezők ismeretesek (Szilágyi et al, 2011), azonban egy valós betonszerkezet esetében számos betontechnológiai paraméter és környezeti tényező (kedvezőtlen irányban) eltérhet a szabványok által előírtaktól, pl. az utókezelés időtartama, a tömörítés mértéke és módja stb.

A TDK munka célja, hogy laboratóriumi vizsgálatokkal és az eredmények statisztikai elemzésével általánosan megállapítsa a tömörítés módjának, az utókezelés időtartamának, és a karbonátosodási mélységnek a hatását a beton visszapattanási keménységére és nyomószilárdságára, ill. a beton roncsolásos nyomószilárdság vizsgálatának és a roncsolásmentes Schmidt-kalapácsos vizsgálat ismételhetőségi és reprodukálhatósági feltételeinek összehasonlítása.

A dolgozat alapjául az elmúlt hónapokban végzett kísérleteim és méréseim szolgálnak, amelyeket az Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék laborjában végeztem. Ezen felül, felhasználtam az irodalomban fellelhető információkat és adatokat is, és ezekkel vetettem össze az általam mért eredményeket. Három típusú Schmidt-kalapáccsal végeztem keménységvizsgálatokat. A keménységen kívül vizsgáltam még az anyagok egyéb tulajdonságait is, hogy ezeket összevethessem a keménység értékével és összefüggéseket keressek közöttük. Ilyen vizsgálat volt a beton nyomószilárdságának meghatározása roncsolásos vizsgálattal, és a beton testsűrűségének mérése. Háromféle tömörítési módszerrel bedolgozott, három különböző hosszúságú időtartamig utókezelt beton próbatesteket vizsgáltam, továbbá öt évnél idősebb beton próbatesteken végeztem méréseket.

A mérési eredményeket grafikonok formájában ábrázoltam, többek között az irodalomban fellelhető összefüggések alapján, és így kerestem az összefüggéseket a vizsgálataim eredményei között.

A tudományos munkám során részletes irodalomkutatásom is végeztem, elsősorban angol és magyar nyelvterületről származó könyveket és szakcikkeket tanulmányoztam.

A TDK dolgozatomban e kutatásaim eredményeit foglalom össze.

szerző

  • Mikó Tamás
    építőmérnöki
    nappali

konzulensek

  • Dr. Borosnyói Adorján
    egyetemi docens, Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék
  • Szilágyi Katalin
    doktorjelölt ösztöndíjas, Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék