Üveg lizénák laboratóriumi vizsgálata központos nyomásra

Üveg lizénák laboratóriumi vizsgálata központos nyomásra

Oláh Melinda 5. évf. építőmérnök hallgató BSc.

Sinka Alex 4. évf. építőmérnök hallgató BSc.

Összefoglaló

Az üveg már az ókorban is nagy feltűnést keltő anyagnak számított, az üveg jelentőségét Ciceró összefoglalta: " nagyon szegénynek tekinthető az ember, aki nem birtokol olyan házat, melynek falai üveglappal vannak borítva."

Az emberek figyelmét több tulajdonsága is felkeltette többek között az áttetszősége, eleganciája, ridegsége, törékenysége, a széles megmunkálási tartománya valamint az üveg akkoriban a gazdagság kifejező eszköze. Ezek után nem csodálkozhatunk, hogy az üveg kiemelkedő szerepet kapott az építészetben is. Ma már elképzelhetetlen volna épületet üveg nélkül tervezni. Az építészetben az ember mindig is kapcsolatot akart tartani a környezettel, ha ez megoldható úgy is, hogy a természet viszontagságaitól távol biztonságban és kellemes környezetből szemlélődjünk, akkor nagy komfort érzetünk lesz. Az ember és a környezet közötti kapcsolatot korábban a térelválasztók adták például: ablakok és ajtók. Az üveg rideg viselkedése „kiszámíthatatlansága” miatt sokáig az anyag funkciója nem változott. Legfeljebb kisebb használati tárgyak formájában jelent meg. Azonban a tudomány fejlődésének köszönhetően sikerült kitörnie ebből a skatulyából, és egyre inkább bevonták az üvegszerkezeteket a terhek viselésébe. Az elmúlt évtizedeken már nagyméretű homlokzatokat építettek iroda épületekbe, amiket üveg lizénákkal támasztottak meg üveg lefedéseket építettek innentől kezdve már teherhordó szerkezetként is beszélhetünk az üvegről. Mára már számos megvalósult példát láthatunk, ahol az üveg tartószerkezeti elemként jelenik meg. Ilyen szerkezeti elemek lehetnek például a korlátok, üvegfalak, üvegfalakat támogató üveg lizénák, födémek, lépcsők, oszlopok stb. Az üvegfelületek biztosítják a mindennapi használathoz szükséges fontos igényeinket: fény- és napsugárzást, kilátást, hang és hőszigetelést, szellőztetést, menekülés lehetőségét.

Az alkalmazhatóságra és az anyag megbízhatóságára való tekintettel az utóbbi években számos kutatás indult el, akár nézzük Európai Uniós projekteket vagy az Eurocode 10 üvegtervezési szabványt, amit már elkezdte kidolgozni a szakemberek. Az üvegek viselkedését megértését szem előtt tartva nagyszámú kísérletet folytattunk, amiben modellezett üveg lizénákat központosan terheltünk. A dolgozat első felében, egy tanulmányban feldolgoztunk számos hazai és nemzetközi példát, amit mérnöki szemmel elemzünk. A dolgozat további részében pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőanyagok és Magasépítés Tanszék laboratóriumában elvégzett kutatómunkánkról és annak eredményeiről számolunk be. A kísérlet során összesen több mint 100 db próbatestet elmozdulás vezérelt módszerrel terheltünk a teherbírási határállapotig. A próbatestek 1000 mm magasak voltak, szélességük 100 mm illetve 120 mm, vastagáguk és rétegszámuk változó volt. A próbatesteken a kísérlet kezdetétől a végéig mértük a függőleges és vízszintes irányú elmozdulásokat a terhelő erőt valamint egyes próbatestek esetében az alakváltozást nyúlásmérő bélyegek segítségével.

A feldolgozott eredményekben kitérünk a 100 mm és 120 mm széles üvegek stabilitási és teherbírási határállapotokban tapasztalt különbségeire. Az irodalomban fellelhető elméletek alapján az egyes kihajlási csoportokhoz tartozó tartományokat határozzuk meg, valamint az üveg lizénák támaszmerevségi viszonyait vizsgáltuk.

szerzők

• 
  Oláh Melinda Réka
  Építőmérnöki szak (műszaki alapdiploma BSc szint)
  alapképzés (BA/BSc)
• 
  Sinka Alex
  Építőmérnöki szak (műszaki alapdiploma BSc szint)
  alapképzés (BA/BSc)

konzulensek

• 
  Jakab András
  doktorandusz, Építőanyagok és Magasépítés Tanszék
• 
  Dr. Nehme Salem Georges
  egyetemi docens, Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék

helyezés