Budapesti városi hősziget-hatás termovíziós vizsgálata

A városi hősziget-hatás jelenségét (angolul: Urban heat island) elsőként 1833-ban fedezte fel és írta le Luke Howard, angol kémikus, amatőr meteorológus. A hősziget egy mikroklimatikus jelenség, mely elsősorban a nagyvárosokban tapasztalható. Lényege, hogy a beépített városi területen a hőmérséklet magasabb, mint a vidéki és a várost övező területeken.

A jelenség régóta ismert, de az utóbbi években egyre inkább a figyelem középpontjába került. Ennek oka a városok egyre növekvő népessége, az urbanizálódó világ, a klímaváltozás, a környezettudatos szemlélet elterjedése. A városi hősziget-hatást nagyban befolyásolja a város mérete, a városi zöldfelületek száma és kiterjedése. A jelenségre a megoldást a városszerkezeti kialakítás és a városi felületek (pl.: parkok, extenzív-, intenzív- zöldtetők) megválasztása adhatja.

A hősziget-hatás Budapesten is észlelhető. Kutatásomban termovíziós felvételeket készítettem Budapestről, azon belül is Dél Pestet, Dél Budát, a várnegyedet és Pest belvárosát vizsgáltam a nyári időszakban nappal és éjszaka a Gellért-hegy különböző pontjairól. Az elkészült felvételeket kvalitatív módon vizsgáltam és vontam le következtetéseket Budapest mikroklimatikus viszonyairól, az épületek hőmérsékletéről. Összehasonlítottam Buda és Pest lokális klimatikus viszonyait. Valamint a vizsgálataim során megállapítottam a budapesti belvárosi épületek, parkok, burkolatok és zöldfelületek hatásait (mind a vizsgált budai, mind a pesti oldalon) a lokális mikroklimatikus viszonyokra tekintettel a napszakok függvényében.

szerző

• 
  Gyulai Marcell Gábor
  Építőmérnöki szak (műszaki alapdiploma BSc szint)
  alapképzés (BA/BSc)

konzulensek

• 
  Dr. Szalay Zsuzsa
  egyetemi docens, Építőanyagok és Magasépítés Tanszék
  
• 
  Dr. Nagy Balázs
  Egyetemi docens, Építőanyagok és Magasépítés Tanszék
  

helyezés