A látszóbeton zsaluzásának újszerű megközelítése

Mészáros Ádám IV. évfolyam

Konzulens: Dr. Nehme Salem Georges

Napjainkban a látszóbeton olyan nagy népszerűségnek örvend, hogy használata már az építészeten is túlnyúlik. Épületszerkezetek, bútorok és design tárgyak készülnek belőle, változatosságuknak pedig szinte csak a fantáziánk szab határt.

Akármit is készítünk, a közelmúltig elképzelhetetlennek tűnt a betont formáló zsaluzatok elhagyása. Ezek készülhetnek akármilyen anyagból, a kész felületeken mindig rejtőzködnek árulkodó jelek. Fánál az erezet, tábláknál az illesztési hézagok, és így tovább. Vajon készíthető teljesen szabadon formálható alakzat, melynek felülete homogén?

A 3D nyomtatás magával hozta a forma szabadságát, de megvannak a sajátos kézjelei. A megtervezett tárgy rétegenként történő felépítése betonnál nem működik olyan jól, mint műanyagnál. Mivel szilárdulása nem halmazállapot változással, hanem kémiai reakcióval megy végbe, a nyomtatás folyamata belassul. Nem is beszélve arról, hogy a műanyag teljesen homogén, a beton pedig nem. Az adalékanyag szemnagysága meghatározza a tárgyat felépítő rétegek vastagságát, amik a kötés után is jól kivehetőek maradnak.

Érdemes a zsaluzást tovább gondolni, de mégis hogyan? Célszerű kiválasztani egy olyan anyagot, mely könnyen felületfolytonosítható, formálható, újra felhasználható, olcsó és nagy mennyiségben áll rendelkezésre. Kedvező tulajdonságai miatt esett a választásom az alacsony olvadáspontú viaszra. De mégis hogyan használható? Az eljárással és a vele készített beton fizikai tulajdonságaival, méréses vizsgálataival részletesen a dolgozatomban szeretnék foglalkozni, most röviden csak az alapötletet ismertetem. Az elképzelt tárgy negatívját elkészítjük viaszból, ez lesz az elsődleges zsalu. Mérettől és formától függően hagyományos zsaluzatokkal tovább merevíthető. Fontos a beton adalékanyagainak és szereinek helyes megválasztása. A megfelelő szemnagyság és plasztifikátor alkalmazása nélkül nem képes kitölteni egy bonyolultabb negatív minden szegletét. A szükséges szilárdság elérése után már csak ki kell nyerni a belső zsalut. Célszerű a testet vízbe helyezni és azt fokozatosan melegíteni. Hirtelen hőterhelés hatására a beton megrepedhet, ha pedig túlhevítjük a viasz begyullad, ezért fontos a helyes hőátadó közeg megválasztása. Az olvadt viasz sűrűsége kisebb a vízénél ezért a felszínre úszik, ahonnan könnyen visszanyerhető.

Ennek a zsaluzási megoldásnak az az előnye, hogy teljesen szabad, akár organikus formák és térrácsok is könnyen készíthetők vele, miközben rendkívül jó minőségi felületet ad. A viaszt pedig nem kell semmivel kezelni, a megszilárdult betontól teljes mértékben elválik.

szerző

Mészáros Ádám
Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
egységes, osztatlan képzés

konzulens

Dr. Nehme Salem Georges
egyetemi docens, Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék