Hővisszaverő bevonatok laboratóriumi vizsgálata

Napjainkban az építészetben egyre fontosabb szerepet kap a fenntarthatóság, illetve az energiahatékonyság. Ezt mi sem igazolja jobban, mint a nemzetközi környezettudatos minősítések folyamatosan növekvő száma (pl. LEED, BREEAM, DGNB). Ha az épületek fenntarthatóságáról, vagyis ún. zöld épületekről beszélünk, akkor az egyik legfontosabb tényező a hő elleni védelem, melyre egyre több különböző megoldást találunk az utóbbi időben. Hazai és nemzetközi cégek sora fejleszt újabb és újabb anyagokat folyamatosan.

Dolgozatom a hővisszaverő bevonatok témakörében készült, melyek alkalmazása a nyári hővédelem biztosításának egy új, innovatív módszere. Alkalmazásuk széles körben történhet, közülük az egyik legelterjedtebb a homlokzatokat, illetve tetőket védő reflexiós bevonat (pl. Cool Roof). Előnyt jelent a hagyományos hőszigetelésekkel szemben, hogy vastagságuk csupán néhány milliméter, így az épületek szerkezetvastagságát jelentősen csökkenthetik, miközben sugárzásviszaverő képességüknek köszönhetően a városi hősziget jelenséget (Urban Heat Island Effect) is képesek kedvezően befolyásolni.

A kutatás folyamán beltéri festékhez, illetve kültéri vakolathoz - szakirodalmi kutatás alapján - titán-dioxid és cink-oxid adagolása történt, majd a bevonatok egységesen gipszkartonra lettek felhordva. A kísérletek során laboratóriumi körülmények között vizsgáltam az általam létrehozott keverékeket, illetve néhány hazai cég által fejlesztett bevonatot. Azonos – megközelítőleg a napsugárzás intenzitásával és spektrális felbontásával megegyező – sugárzás mellett felületi hőmérsékletmérést, illetve termovíziós vizsgálatot végeztem; mértem az eltérő rétegekkel bevont gipszkarton táblák átmelegedésének mértékét, illetve gyorsaságát.

A kutatás célja, hogy a hővisszaverő bevonatokban rejlő lehetőségeket feltárja, megvizsgálja azok működését a gyakorlatban, illetve alternatív megoldásokat nyújtson ilyen bevonatok készítésére. Ezenkívül összehasonlításra is lehetőséget ad, mind az adalékanyagok, mind pedig a keverési arányok tekintetében, mely a reflexiós bevonatok fejlesztését segítheti elő a továbbiakban.

szerző

• 
  Ádám Liliána
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés

konzulensek

• 
  Dr. Nagy Balázs
  Egyetemi docens, Építőanyagok és Magasépítés Tanszék
  
• 
  Dr. Nemes Rita
  egyetemi docens, Építőanyagok és Magasépítés Tanszék

helyezés