Regisztráció és bejelentkezés

Újrahasznosított pórusbeton adalékanyagú könnyűbeton

Újrahasznosított pórusbeton adalékanyagú könnyűbeton

Jankus Bence III.évf.

Konzulensek:

Dr. Józsa Zsuzsanna, Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék

Fenyvesi Olivér, Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék

Napjainkban egyre több problémát jelent az építési és bontási munkálatok során, illetve az építőanyag előállító üzemekben keletkező hulladék. Az Európai Unió rendeletben szabályozta a hulladékkezelést – ezen előírás szerint 2020-ra hazánkban a fent említett típusú hulladékokat 70%-ban újra kell hasznosítani. Ez azonban jelenleg még nem bevett eljárás. Ezért tűztem ki kutatásom céljául egy megfelelő műszaki paraméterekkel rendelkező beton kidolgozását, amelybe egy nagy mennyiségben előforduló építőanyag-típus hulladékát dolgozzák be adalékanyagként – így egy egyszerre gazdaságos és környezettudatos építőanyag alakítható ki.

Témaválasztásom sok fejtörést okozott, mindenképp olyan anyaggal akartam dolgozni, ami könnyen hozzáférhető, nagy mennyiségben jelen van az építőiparban, így gazdaságosan felhasználható lesz. Emellett fontos volt természetesen, hogy az így készített könnyűbeton megfelelő műszaki paraméterekkel rendelkezzen egy átlagos épület (4-5 emeletes többlakásos családi ház) tartószerkezeti igénybevételeinek teljesítésére, ezzel egyidejűleg pedig az átlagos vasbetonnál kisebb önsúlya és jobb hőtechnikai tulajdonságai legyenek. Így választottam végül a pórusbetont.

Az irodalomkutatás után laboratóriumi kísérleteket végeztem. Az alapanyag bedolgozásra alkalmas méretűvé zúzásával kezdtem, majd az így kapott szemhalmaznak vizsgáltam a tulajdonságait (halmazsűrűség, szemcse testsűrűség, vízfelvétel), majd ezek ismeretében elkezdődhetett a beton összetételének tervezése. Mivel az adalékanyagos könnyűbetonok területe hazánkban, még mindig igencsak kevéssé kutatott, kevés támpontom volt a tervezés folyamatát illetően. Végül előállítottam egy olyan receptet, mellyel megfelelő bedolgozhatóságú (terülési méréssel kissé képlékeny – képlékeny konzisztencia osztályba tartozó) lett a beton. 5 keveréket készítettem, ezek közül 4 a vizsgált pórusbeton adalékanyaggal, azonos víz-cement tényezővel készült, a változó paraméter a bedolgozott adalékanyag mennyisége volt. Az ötödik minta egy referenciaként készített kvarckavics és kvarchomok adalékanyagú betonkeverék volt – az előző mintákkal azonos víz-cement tényezővel. A kész mintákon vegyes tárolás után nyomószilárdsági, vízzárósági és hővezetési vizsgálatokat fogok végezni. A kapott eredmények tükrében gazdaságossági és műszaki paraméterek alapján mutatom be az új könnyűbeton típus használhatóságát, előnyeit és hátrányait.

A fenntarthatóság mindig fontos kérdés volt az építészetben, ám ezt nem szabad kizárólag épületeinkre korlátoznunk. Figyelnünk kell az építés során keletkező hulladékokra is. Magyarországon változatlanul nagy problémát jelent az építési törmelékek kezelése. A helyzetet nagyban könnyítené, ha jövőbeni építési munkálataink nem termelnék, hanem újrahasznosítanák a korábban keletkezett hulladékokat, ezzel is csökkentve a környezeti terhelést és hozzájárulnának az építőipar fenntartható és gazdaságos fejlődéséhez.

szerző

  • Jankus Bence
    építészmérnök
    nappali

konzulensek

  • Dr. Fenyvesi Olivér
    adjunktus, Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék
  • Dr. Józsa Zsuzsanna
    Egyetemi docens, (külső)