Kőzetek hőterheléses és időállósági vizsgálata

Magyarországon igen sokrétűen alkalmazzák a különböző hazai és import kőanyagokat az építőiparban. Egyik legjellemzőbb felhasználási mód az épületek teherviselő szerkezeteinek - így a külső teherviselő falaknak - a kőből történő megépítése, ám a megfelelő kőanyag kiválasztása kellő körültekintést igényel. A helyi építőkövek alkalmazásának egyes vidékeken igen nagy hagyománya van, de ezek a kövek sok esetben nem rendelkeznek kellő ellenállással az időjárás hatásaival szemben. Ennek eredményeként a már megépült szerkezetek teherbírása – a vártnál mindenképp hamarabb – lecsökkenhet.

Ahhoz, hogy megfelelő biztonsággal lehessen következtetni a beépített kövek viselkedésére, az előzetes vizsgálatok során szimulálni kell az őket érő környezeti hatásokat.

Tízféle követ vizsgálok meg a TDK során: üledékes kőzetek: süttői édesvízi mészkő, kétféle tömött mészkő, sóskúti durvamészkő, közepes szemcsés homokkő, finomszemcsés homokkő; magmás kőzeteket: gránit, diorit, gabbró, riolittufa. A belőlük kialakított átlagosan 3 cm élhosszúságú kockákat a külső falazatot érő lehetséges periodikus klimatikus hatásoknak teszem ki (hőterhelés 80 fokig és kontrollként 160 fokig, víztelítés, fagyasztás) miközben adott számú ciklus után ultrahang terjedési sebességet és tömeget mérek. Előzőleg az egyes kövekből típusonként azonos minőségű csoportokat alkottam a testsűrűségük és az ultrahang terjedési sebességük alapján. Végül a fal elemeinek jellemző igénybevétele szerint szabványos nyomószilárdság mérést hajtok végre, és a terhelt kockák nyomószilárdság értékeit hasonlítom össze a laborviszonyok közt tárolt kontrollcsoportéval.

A vizsgálataim során a valós életet kívánom modellezni és a kövek valós viselkedését megfigyelni, hogy a későbbiek során megbecsülhető legyen az időállóságuk, szerkezeti viselkedésük.

Előreláthatólag a puhább, és a vízfelszívásra hajlamosabb kőzetek szilárdsága csökken majd látványosan, de az egyes, elméletben teherbíróbb és ellenállóbb kőzetek „megfelelőségi” sorrendje előzetesen nehezen jósolható.

szerző

Vattai Alina
építőmérnöki
nappali

konzulens

Dr. Török Ákos
egyetemi tanar, Geotechnikai és Mérnökgeológia Tanszék