Egy magyarországi és indiai családi ház összehasonlító higrotermikus elemzése az energiahatékonyság és a beltéri komfort fokozása érdekében
Az épületek energiafogyasztását nagymértékben befolyásolják a beltéri környezetre (hőmérséklet, szellőzés és világítás), valamint az épület üzemeltetésére és kialakítására vonatkozó kritériumok. Az építőipari ágazat döntő szerepet játszik az EU energia- és környezetvédelmi céljainak elérésében, mivel az összes energia mintegy 1/3-át a fűtésre, hűtésre, szellőztetésre és a páratartalom szabályozására használják fel, hogy kielégítsék a lakók hőkomfort iránti igényét. Ugyanakkor az energiahatékony épületek javítanák a lakosok életminőségét és csökkentenék az energiaszegénységet. A változó éghajlatra és a COVID-19 járvány miatt a távmunka irányába történő jelentős elmozdulásra reagálva egyre nagyobb szükség van a kényelmet, egészséget és energiahatékonyságot biztosító beltéri környezetre.
A kutatás egy modellezett egyszintes családi ház dinamikus szimulációjának átfogó elemzését mutatja be, különös tekintettel a különböző hőszigetelésekre és építőanyagokra, amely két különböző földrajzi régióban került elhelyezésre: Magyarországon és Indiában. A vizsgálat az EN 15026:2023 szabvány szerinti dinamikus szimulációt alapján készült egy családi ház energetikai teljesítményének és higrotermikus viselkedésének értékelésére változó éghajlati körülmények között, figyelembe véve az óránkénti időjárási adatokat és a lakókra jellemző belső terhelést is.
A kutatásban Wufi Plus szoftverben létrehozott 3D-s épületmodell került alkalmazásra, amely a magában foglalta a családi ház változó kialakítású épületszerkezeti és épülettechnikai rendszereinek modellezését is. A tanulmány vizsgálja, hogy ezek a paraméterek hogyan befolyásolják a beltéri komfortot, a nedvességkezelést és az energiahatékonyságot.
Jelen kutatás értékes meglátásokkal járul hozzá az építőipar számára a hőszigetelés és az építőanyagok felhasználásával kapcsolatban az energiahatékonyság és a beltéri komfort optimalizálása érdekében. Az eredmények alátámasztják a fenntartható építési gyakorlatok és az energiatakarékosság szükségességét a globális éghajlati célok elérése érdekében.
