Pontmegfogásos üveghomlokzatok hőtechnikai modellezése
Jelenleg az új és modern épületek homlokzatképzése esetén egyre népszerűbbek a függönyfalak és az üveghomlokzatok alkalmazása. A pontmegfogásos rögzítés függönyfalak esetén esztétikailag kedvező megoldás, mivel egy transzparens, egybefüggő, már-már súlytalannak tűnő felületet kapunk a masszív szerkezetek között. Ez esetben az többrétegű hőszigetelő üvegezések csupán pontokban vannak rögzítve a háttérszerkezethez. A függönyfalaknak bár nincs teherhordó szerepük, de a homlokzati falszerkezetek többi funkciójával rendelkeznek, tehát teljesíteniük kell nemcsak az épületszerkezeti, de az egyre szigorúbb energetikai követelményeket is.
Tudományos diák kutatásom a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával kezdtem. Megállapítottam, hogy a pontmegfogásos rögzítés tervezéséről igen kevés információ van, majd a vonatkozó szabványok áttekintésével folytattam. A hatályos MSZ EN ISO 12631 szabvány leírja a függönyfalak hőtechnikai viselkedését és a hőátbocsátási tényező számítását ugyan, de ebben csak a vonalmenti megtámasztású függönyfalakra helyezi a fókuszt és szerepeltet példákat. A strukturális kitöltés alkalmazható az üvegek közötti hézagképzéshez, viszont a pontbeli rögzítésekre és azok hőveszteségének meghatározására jelenleg nincs szabványos megoldás. Ezért kutatásomban háromdimenziós hőtechnikai numerikus modellezéssel vizsgáltam a pontbeli rögzítéseket hőtechnikai viselkedését.
A szilárdtesteket paraméteresen adtam meg a háromdimenziós geometriai modellekben, majd a hőtechnikai vizsgálatot és a pontbeli valamint átlagos hőátbocsátási tényező meghatározását hálófüggetlenségi vizsgálatot követően végeselemes szoftver alkalmazásával végeztem el. Az eltérő rögzítés típusok mellett a modell geometriai és anyagi paramétereit is változtattam (pl.: hézagképzés, távtartó anyaga, stb.), hogy minél több opciót tudjak megvizsgálni. Összehasonlítottam továbbá a numerikus modellezés eredményeit, az MSZ EN ISO 6946 szabvány F melléklete szerint a mechanikus rögíztőelemek korrekciós tényezőjének közelítő számításával, hogy ez az eljárás mekkora eltérést ad a numerikus modellek eredményéhez képest.
A kutatásom célja, hogy átfogó képet kapjunk a pontmegfogásos függönyfalaknál fellépő pontbeli hőhidakról, illetve, hogy egy adott paraméter változtatásával milyen eltérés tapasztalható. A kutatás eredménye és a meghatározott kialakításokra vonatkozó pontbeli hőátbocsátási tényezők a későbbiekben tervezést támogató javaslatként, illetve hőhídkatalógusként is alkalmazhatók.
