Történeti épületek födémszerkezeteinek higrotermikus elemzése
Magyarország meglévő épületállományának számottevő részét a 19. és 20. században elterjedt hagyományos technológiákkal készült épületek alkotják. Az 1800-as évek elején a fafödémek és boltozatok voltak a fő vízszintes teherhordó szerkezetek, a század második felében megjelentek a hajlított acélgerendákból készült különböző födémek. Az 1910-es évekre pedig kifejlődött a mai gyakorlatban vasbetonnak nevezett anyag, így a következő évtizedekben a világháborúk hatására elindulnak a próbálkozások az előregyártás felé és kialakultak az előfeszített, valamint zsaluzóelemes födém rendszerek. Ezek az olykor több, mint 100 éves födémek azonban egyre kevésbé képesek kielégíteni a napjainkban folyamatosan változó igényeket, előírásokat. Az építések során a minőségi építőanyagok hiánya miatt bevett szokás volt, hogy nem a megadott anyagokból, nem a kiírt rétegrend alapján készültek el a szerkezetek, így jellemzően már egy egyszerűnek vélt felújítási munkálat során is problémás lehet ezen szerkezetek rekonstrukciója.
A jelenleg érvényben lévő 7/2006-os TNM rendelet értelmében a felújítandó épületszerkezeteknek is meg kell felelniük a hőtechnikai követelményeknek, azonban a jellemzően ismeretlen rétegrendi felépítés miatt ezen hagyományos épületszerkezetek energetikai ellenőrzése sokszor nehézségekbe ütközik. A rekonstrukciós munkálatokra sok esetben funkcióváltás miatt kerül sor, amely hatására különböző külső és belső nedvességhatások érhetik a szerkezetet. Nagyvárosi bérházakra jellemző tetőtérbeépítések esetében a korábban zárófödémként funkcionáló szerkezet közbenső födém szerepét veszi át, így megváltoznak a szerkezetet érő hatások. Az épület használata során keletkező, a páravándorlás során kicsapódott nedvesség és a kezdeti építési nedvesség is jelentős nedvességtechnikai teher az épületszerkezetekre nézve. Dolgozatomban a hazai gyakorlatban leginkább elterjed hagyományos födémtípusok (Monier-födém, Horcsik-födém, poroszsüveg födém, Bohn-födém, E-gerendás födém) higrotermikus szimulációját végeztem el, melyek segítségével megvizsgáltam a födémek hő- és nedvességtechnikai tulajdonságait. A vizsgálatokhoz először elkészítettem a választott födémtípusok 3D-s fal-födém csatlakozások csomópontjainak geometriai modelljét, majd pedig Comsol Multiphysics végeselemes numerikus multifizikai szoftver segítségével lefuttattam a szimulációkat.
A kutatás keretében vizsgált hagyományos födémszerkezetekre kapott hő-és nedvességtechnikai jellemzők hasznosíthatóak az épületenergetikai számítások során, valamint hozzájárulnak a hagyományos födémszerkezetek megfelelő rekonstrukciós munkálatainak elvégzéséhez.
