Alacsony energiaigényű tégla fejlesztése és életciklus-elemzése
A világ energiafelhasználásának 36%-a és a szén-dioxid kibocsátás 39%-a kötődik az építőiparhoz. A kibocsátás 28%-át az épületeink üzemeltetése (fűtés, hűtés, világítás) adja, a fennmaradó 11% pedig az épületekhez használt anyagok előállításából és az építési folyamatokból származik. A cementgyártás egymaga a szén-dioxid kibocsátás 8%-ért felel, ami nagyobb ,mint ami a globális légi közlekedéshez köthető. A téglagyártás ipara a globális kibocsátás 2,7%-ért felelős.
A geopolimerek viszonylag új anyagok az építőipar területén. Széleskörű alkalmazhatóságuk miatt tulajdonságaikat több tudományterületen is világszerte kutatják. A geopolimerek kiváló mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek, emellett előállításuk energiahatékony és környezetbarát. A legtöbb kutatás jelenleg a beton alternatívájaként alkalmazható, ipari másodnyersanyagokat felhasználó geopolimerek fejlesztésével foglalkozik. A geopolimerizáció a hagyományos tégla előállítási módjának is alternatívája lehet.
A dolgozatomban egy tanulmányt készítve, összefoglaló képet adok a szakirodalom alapján a geopolimerek kutatási előzményeiről és felhasználási lehetőségeiről. A szakirodalmi adatok és a meglévő kísérleti tapasztalataim alapján meghatározom a geopolimer téglák néhány fontos anyagtulajdonságát meghatározó tényezőt. Kísérleti terv alapján elvégzem a mechanikai tulajdonságok vizsgálatát (adott esetben ezek időbeli alakulását) és az eredmények statisztikai feldolgozását. Megvizsgálom a környezetre gyakorolt hatásokat teljes életciklus-elemzés (LCA) alapján. A geopolimer tégla jellemző tulajdonságait és környezeti lábnyomát összehasonlítom a hagyományos téglával.
