Regisztráció és bejelentkezés

A „nanokerámiás hőszigetelő csodafesték” épületfizikai vizsgálata

Napjainkra az építőiparban rendkívül sok olyan építőanyag terjedt el, amelyek alkalmazásuk esetén nem váltják be azokat az ígéreteket, melyekkel gyártóik vagy forgalmazóik értékesítették őket. Legtöbb esetben a hamis, üres ígéretek könnyen észrevehetők szakemberek számára, azonban az emberek természettudományos alapismereteinek csökkenésével, valamint hiszékenységük növekedésével egyenesen arányosan nő a piaca az áltudományos jelenségekkel marketingelt építőanyagoknak is. Ilyen például a „nanokerámiás” bevonat, avagy a hőszigetelő „csodafesték” is. Erről a gyártók és forgalmazók azt állítják, hogy hővezetési tényezője, a felületén tapasztalható megmagyarázhatatlan hőátadási jelenségek vagy a hővisszaverő képessége miatt pár milliméterben felhordva akár 5-10 cm hagyományos hőszigetelőanyagot is kiválthatunk. Ezen képtelen állításokat és képességeket tudományos fórumokon vagy szakmagyakorlóknak szóló folyóiratokban számtalan kutató cáfolta már az elmúlt időszakban hol elméleti, hol gyakorlati bemutatóval. Azonban laboratóriumi vizsgálatokkal végzett, a teljeskörű hőtranszportfolyamat kimérésre még nem volt példa.

Junior TDK kutatásomban a BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék Épületfizika Laboratóriumában összehasonlító vizsgálatot végeztem, hogy kiderítsem, milyen a tényleges hőtechnikai teljesítőképessége az említett bevonatnak. Egy hazai gyártású és forgalmazású „nanokerámiás” bevonattal felhordott gipszkarton táblát vizsgáltam peremvédett segédfűtőlapos berendezés alkalmazásával. Meghatároztam az anyag hővezetési tényezőjét, valamint a felületi hőátadási tényezőjét is, mind téli, mind pedig nyári állapotot modellezve. Ezután infralámpa és termovíziós kamera alkalmazásával a hősugárzással szembeni viselkedés vizsgálatát is elvégeztem. Kontrollként a vizsgálatok során üres gipszkarton táblát, valamint hagyományos fehér beltéri falfestékkel bevont táblát is vizsgáltam, illetve érdekességképp alufólia bevonatot, valamint aerogél paplant is mértem. Az épületfizikai vizsgáltok után optikai , és pásztázó elektronmikroszkóp segítségével is készítettem képeket a bevonatokról, melyeken azok szerkezete láthatóvá vált.

Kutatásom eredményei remélhetőleg egyszer és mindenkorra eloszlatja azt a tévhitet, hogy az építőanyagok teljesítményadatait nem lehetséges könnyen meghatározni és felnyitja a szemét mindazon szakmagyakorlóknak, akik eddig a műszaki és mérhető tulajdonságok helyett az áltudományos marketing alapján választottak építőanyagokat, megkárosítva ezzel a megrendelőiket.

szerző

  • Rick Kevin
    Építőmérnöki szak (műszaki alapdiploma BSc szint)
    alapképzés (BA/BSc)

konzulens

  • Dr. Nagy Balázs
    Egyetemi adjunktus, Építőanyagok és Magasépítés Tanszék