Cementkötésű anyagok kémiai ellenállóképességének vizsgálata, a módszerek átfogó összehasonlítása

Jelen TDK dolgozat célja, hogy útmutatást adjon cement kötésű anyagok leromlási folyamataira és azok vizsgálati módjaira, a módszerek összehasonlítására is kitérve. A Témakör fontosságára utal a kis pH-jú közegekben eddig tapasztalt jelentős leromlások. A témakör megértéséhez speciális ismeretekre van szükség.

Az épített környezetünket meghatározó vasbeton szerkezetek biztonságosabb és hosszabb élettartamú használata fontos szempont. A beton többkomponensű anyagi rendszer, amelynek viselkedését (szilárdságát, tartósságát és egyéb fizikai-mechanikai, valamint kémiai tulajdonságait) jelentős részben összetevőinek tulajdonságai határozzák meg. Jelen TDK kutatás kapcsolódik egy hároméves kutatási projekthez, amelynek elsődleges célja, hogy a szokványos betonokhoz képest az agresszív közegekkel (pH < 5) szemben nagyobb ellenálló képességgel rendelkező betonokat fejlesszünk ki. Mindezen elvárások teljesíthetősége alapvető anyagtani, ill. anyagtudományi megközelítéseket igényelnek. Az agresszív környezet hatását modellkísérletekkel, új kísérleti módszerek kidolgozásával és alkalmazásával vizsgáljuk.

A savas környezetek betonra gyakorolt hatása jól ismert. Savas környezetben a beton elveszti lúgos kémhatását, amellett, hogy a beton maga is károsodhat, nem képes megvédeni a betonacélt a korróziótól. A tartósságot hátrányosan befolyásoló folyamatok az élettartam, valamint a biztonság csökkenéséhez vezetnek.

A szabványokban olyan módszereket fogalmaznak meg (pl. a követelmény teljesítésére vonatkozó rendelkezések deemed-to-satisfy provisions in standards) az agresszív környezetben álló betonok tervezésére. A jövőben a szabványokban ezeket az előírásokat valószínűség elméleti alapon (Probabilistic approach) megalkotott modellekre kívánják lecserélni. Mindezen változások, valamint az új technológiák megjelenése is magával hozza az igényt a pontosabb és elfogadott vizsgálati módszerek kialakítására.

Fontos megjegyezni, hogy savas környezet széles körben előfordulhat például az élelmiszeripar (borászat, húsfeldolgozás, cukorgyártás), a mezőgazdaság (növény vagy állattartás is), vagy a szennyvíztisztítás (csatornák, szennyvíztisztítók) területein. Ezen körülmények sok féle kémiai hatásnak teszik ki a beton szerkezeteket, így a mai napig nem létezik a világban általánosan elfogadott, minden környezetre egységesen vonatkozó vizsgálati módszer.

A cementkötésű anyagokat (habarcs, beton) érő agresszív kémiai hatásokat eltérő jellegű (ásványi – kénsav és szerves – ecetsav) savas környezettel modelleztük: a kutatás során fejlesztett savkorróziós gépekkel dinamikus módon (abráziós hatással), valamint kézi módszerrel statikus módon (abráziós hatással és anélkül) vizsgáltuk.

Jelen kutatás eredményeket szolgáltat és válaszokat fogalmaz meg az eltérő tulajdonságú környezeti hatásoknak megfelelő vizsgálati körülmények és módszerek értékelését követően a megfelelő vizsgálati módszerek széleskörű elfogadtatása. az utolsó mondat végét hozzá kell igezítani az elejéhez még

szerző

• 
  Somlai Bálint
  Építőmérnöki szak (műszaki alapdiploma BSc szint)
  alapképzés (BA/BSc)

konzulensek

• 
  Dr. Kopecskó Katalin
  egyetemi docens, Geotechnikai és Mérnökgeológia Tanszék
  
• 
  Dr. Balázs L. György
  tanszékvezető, egyetemi tanár, Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék

helyezés