Újrahasznosított adalékanyagú betonok nyomószilárdsága a mérethatás figyelembevételével

Napjainkban minden iparágban előtérbe kerül a fenntartható fejlődés, így az építőipar is ebbe az irányba változik. A beton az építőiparban a leggyakrabban használt anyag. Általában a beton térfogatának kb. 70V%-át tölti ki az adalékanyag. Következésképpen a természetes adalékanyagok helyettesítésére kell összpontosítani, mivel ezeknek a nyersanyagoknak a mennyisége egyre fogy, különösen azokban az európai országokban, ahol ezekből az ásványi anyagokból eleve kevés áll rendelkezésre. Ezért az építési és bontási hulladékok felhasználásának a hagyományos, természetes alapanyagok helyettesítéseként jelentős hatása lehet az új technológiák és stratégiák fejlesztésére a betongyártásban.

Az elmúlt húsz év során az újrahasznosított adalékanyagok (RA) használata számos kutatás tárgya volt. Mivel az Eurocode-ot is magában foglaló betontervezési szabványok többsége nyomószilárdságot használ a beton mechanikai tulajdonságainak kulcsfontosságú mutatójaként, az újrahasznosított adalékanyagú beton (RAC) nyomószilárdságát számos kutató vizsgálta már. A meglévő tanulmányok többsége azt mutatta, hogy az RA aránya a betonban jelentős mértékben befolyásolja annak mechanikai és tartóssági tulajdonságait (Xiao, Li, & Zhang, 2005; Batayneh, Maries és Asi, 2006; Thomas 2013). Kevesebb kutatást végeztek azonban az RAC betonok esetén a mérethatás vizsgálatának témakörében.

Noha a vonatkozó szabványok előírják a próbatestek méretét, általában több szabványos vagy nem szabványos próbatest alkalmazása is megengedett. Számos kutató kimutatta, hogy a próbatest mérete befolyásolja az szilárdságvizsgálatok eredményeit (un. mérethatás), és hogy ennek a hatása fontos. Számos tanulmány található ezen a területen a közönséges betonról (Yi, Yang & Choi, 2006; Li és mtsai., 2018), de az RAC-ról már kevesebb van.

Jelen tanulmányban az RAC próbatestek nyomószilárdságra gyakorolt mérethatásának vizsgálatára helyezzük a hangsúlyt. A tanulmány végén a kapott eredményeket elemezzük és összehasonlítjuk a szakirodalmi adatokkal. A TDK-munkában elvégzett kutatás több információval fog szolgálni a környezetbarát betonok szélesebb körű alkalmazásáról és a fenntartható fejlődésről az építőiparban.

Hivatkozások:

Batayneh, M., Marie, I., & Asi, I. (2007). Use of selected waste materials in concrete mixes. Waste Management 27, 1870–1876. doi:10.1016/j.wasman.2006.07.026

Li, M., Hao, H., Shi, Y., & Hao, Y. (2018). Specimen shape and size effects on the concrete compressive strength. Construction and Building Materials 161, 84–93. doi:10.1016/j.conbuildmat.2017.11.069

Thomas, J., Setién, J., Polanco, J., Alaejos, P., & Sánchez de Juan, M. (2013). Durability of recycled aggregate concrete. Construction and Building Materials 40, 1054–1065. doi:10.1016/j.conbuildmat.2012.11.106

Xiao, J., Li, J., & Zhang, C. (2005). Mechanical properties of recycled aggregate concrete under uniaxial loading. Cement and Concrete Research 35, 1187-1194. doi:10.1016/j.cemconres.2004.09.020

Yi, S.-T., Yang, E.-I., & Choi, J.-C. (2006). Effect of specimen sizes, specimen shapes, and placement. Nuclear Engineering and Design 236, 115–127. doi:10.1016/j.nucengdes.2005.08.004

szerző

• 
  Dacic Amina
  Szerkezet-építőmérnök mesterszak (MSc)
  mesterképzés (MA/MSc)

konzulensek

• 
  Dr. Fenyvesi Olivér
  adjunktus, Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék
• 
  Dr. Nemes Rita
  egyetemi docens, Építőanyagok és Magasépítés Tanszék

helyezés